A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Biró Ferenc - Csemák Béláné - Tverdota Miklósné: A 12-es könyvtár története
1976 és 1979 között a gyűjtemény évente átlagban 10 500 könyvvel, 450 hanglemezzel éskb. 10 000 Ft értékű vizuális anyaggal gyarapodott. 1979-ben a könyvtár teljes állománya 121 020 dokumentumból állt. A felnőtt részleg könyvállományának 46,98 %-a szépirodalom és 53,02 %-a ismeretterjesztő irodalom, a gyermekrészleg könyvállományának pedig 62,46 %-a szépirodalom és 37,64 %-a ismeretterjesztő irodalom volt. A zenei részlegben 3083 hanglemez és 344 magnószalag, ill. kazetta között válogathattak az érdeklődők.43 ' A könyvtár mennyiségileg megnövekedett, minőségileg magasabb szintű, többféle dokumentumtípust tartalmazó állományát katalógusrendszer tárta fel.44 Az épület építészeti adottságai lehetővé tették a felnőtt és gyermekrészlegben egyaránt az olvasószolgálati munka tartalmi és technikai részének elválasztását. A felnőtt részlegben az olvasószolgálati munkát a következő új feladatok köré szervezték: a közművelődési könyvtári szaktájékoztató munka megszervezése; az olvasókkal való kapcsolatteremtés és az egyéni foglalkozás új lehetőségeinek megtalálása; a színvonalas olvasótermi szolgálat kialakítása; a csoportos tájékoztatás, könyv- és könyvtárhasználati foglalkozások, könyvtári órák kidolgozása és szervezése. A gyermekrészleg olvasószolgálati munkájának feladatai közül kiemelkedtek: az új raktári renden (egybeosztott szépirodalom) alapuló irodalomajánlás, az olvasáspedagógiai feladatok; az iskolákkal közös könyvtári foglalkozások kidolgozása, megszervezése. A zenei részleg első négy évében a géppark gyakori meghibásodása és a hibák gyakran hosszú ideig tartó rendbehozatala miatt a tervek és az elképzelések folyamatos megvalósítására nem volt lehetőség. A munkát gátló tényezők ellenére a zenei részleg új színekkel gazdagította a könyvtár arculatát. Uj szolgáltatásokat nyújtott: egyéni fejhallgatós zenehallgatást, csoportos hangos zenehallgatást, színes zenei foglalkozásokat, hangzóanyagok átmásolását, műsorokhoz zenei anyagok összeállítását. A zenei könyvtárosok tanácsokkal, anyagválogatással segítették a könyvtár más részlegeinek munkáját. A felnőtt, de különösen a gyermekrészleg foglalkozásai elképzelhetetlenek lettek hangzó anyagok, zenei és prózai betétek nélkül. A könyvtár vizuális dokumentumai kezdetben hasonló célt szolgáltak. Menet közben derült ki, hogy a diapozitívek és a diafilmek, valamint a poszterek, az olvasótermi tájékoztató munkában is jól használhatók. 1977 júliusától a könyvtár viszonylag nagy alapterületű technikai előterében megnyitották a 12-es Galériát. Rendszeresen kiállításokat rendeztek élő képzőművészek (grafikusok, festőművészek, textilművészek) alkotásaiból. (Melléklet) Ezek a kiállítások a könyvek, hangzóanyagok, a vizuális dokumentumok mellett gazdagabbá és változatosabbá tették a könyvtáron belüli esztétikai nevelést. 1976—1979 között a könyvtár rendezvényeinek száma 1642 volt. Ez átlagosan évi 412 rendezvényt jelent. Nagyságából következik, hogy áttekintésükre ebben a történeti összefoglalóban nincs mód, csupán a fő irányok bemutatása lehet a cél. Bár az előző évekhez képest szembetűnő a mennyiségi növekedés, a valódi változás mégsem ebben kereshető, hanem a könyvtár rendezvénypolitikájában. Az alapvető szempont az olvasószolgálati munka, az olvasókkal való foglalkozás lehetőségeinek tágítása, tulajdonképpen a csoportos tájékoztatás kereteinek megteremtése, rendszeressé tétele. Szükségessé tette ezt a könyvtár alapterületének nagysága, olvasóinak magas száma, ugyanis ezek a tényezők gátolták a minden olvasóra kiterjedő egyéni foglalkozást. A rendezvények erősen könyv- és könyvtárcentrikusak voltak, a könyvtár használatának népszerűsítését szolgálták. Közülük első helyen álltak a könyvtárbemutatók és könyvtárhasználati foglalkozások. Ezeket rendszeresen igényelték az általános és középfokú iskolák a dolgozók általános és középiskolái, az óvodák, szocialista brigádok stb. A fogalkozások tartalma és mélysége mindig a résztvevők életkorától, foglalkozásától függően változott, vagy éppen aktuális témára épült. Az általános és középiskolások körében egyaránt kedveltté váltak a különböző tantárgyak könyvtárban tartott összefoglaló órái, amelyeken a könyvtár írásos, hangzó és vizuális dokumentumait egyaránt felhasználták. Ugyancsak gyakoriak voltak a hasonló módon összeállított és megtartott szakköri foglalkozások. Rendszeresek voltak a tanulmányi versenyekre felkészítő előadások. Az egyéni érdeklődés kielégítését és az olvasószolgálati terület bővítését szolgálták a gyermekrészlegnek a különböző témákból és különböző korú gyermekek részére indított klubjai. Kapcsolódva a kerület kulturális életéhez, a könyvtár rendszeresen csatlakozott a más művelődési intézmények, tömeg- és ifjúsági szervezetek által indított mozgalmakhoz, rendezvénysorozatokhoz. A gyermekrészleg folyamatosan részt vett az Úttörőszövetség által indított különböző kultúrakciókban. 78
