A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Biró Ferenc - Csemák Béláné - Tverdota Miklósné: A 12-es könyvtár története
Lenkéje — kezdetben társadalmi munkában, később tiszteletdíjasként minden alkalommal két bőröndben vitte ki az olvasnivalót, hívta fel a parkban pihenő emberek, játszadozó gyerekek figyelmét az olvasásra. Egy 1961-es felmérés adatai szerint, három hónap alatt 352 felnőtt és 803 gyermek vette igénybe ezt a szolgáltatást. (Könyvet 128 felnőtt, 881 gyerek, folyóiratot 403 felnőtt, 295 gyermek olvasott.) A Gergely utcában 1963-ban egy újabb, de a korábbiaktól típusában már különböző, máig is működő fiókkönyvtár létesült egy megszüntetett üzlet helyén, 33 m2-en. A 3000-es állománnyal induló szabad- polcos fiókban nemcsak kölcsönözhettek, mód nyűt helybenolvasásra, író—olvasó találkozók rendezésére is. Évekig Antal Benedekné, Vera kedveltette itt meg az olvasást a környék lakóival, az ő tevékenységének köszönhető, hogy az olvasólétszám év végére már 415 volt, 241 felnőtt és 174 gyermek. Antalné rendszeres kapcsolatot teremtett a Kada utcai iskola tanáraival, diákjaival. Ma is a kőbányai könyvtár kollektívájának tagja, főiskolát végzett, csoportvezető. A költözködések a kollektívának nem kevés energiáját emésztették fel, de mind a munkatársak, mind az olvasók örömmel fogadták a javulás mai szemmel talán nem oly átütő, de akkor mégis jelentősnek számító eredményeit, mint pl. azt is, hogy 1959-ben a könyvtár a kályhafűtésről áttérhetett a légfűtésre. A konszolidáció folyamata a művelődéspolitikában, a könyvtári életben is jelentős változásokkal járt. Némi túlzással talán az is elmondható, hogy extenzív szakaszából intenzív szakaszába lépett. Előtérbe kerültek az állománygyarapításnak, feltárásnak és kölcsönzésnek olyan módszerei, melyek mind a könyvtárosok, mind az olvasók fokozott tudatosságát, személyes aktivitását igényelték. Megnőtt a könyvtár érdemi politikai nevelő szerepe is. Tükrözik ezt a széles körű kooperációs kapcsolatok, rendezvények, akciók, melyeknél számításba vették a különféle olvasói rétegek differenciált igényeit. 1956 decemberében a könyvállomány 25 900 kötet, a beiratkozott olvasók száma 2782, ebből 804 fő 14 éven aluli. 1956 előtt 28 letéti könyvállomás működött iskolákban, párthelyiségekben stb. Ezekkel együtt látták el Kőbánya akkor 70000 létszámú lakosságát. 1959 novemberétől a szabadpolcos kölcsönzési rendszer általános elterjedését megelőzve, mintegy 1000 kötet ismeretterjesztő művet helyeztek szabadpolcra, tematikus elrendezésben. Ennek mérhető kezdeti eredménye volt az ismeretterjesztő irodalom forgalmának jelentős emelkedése. Egészen kiemelkedő a természettudományi irodalom forgalmának 109 %-os emelkedése két év folyamán.29 A munkát megkönnyítette, hogy 1961-ben megalakult az Olvasók Tanácsa. A társadalmi aktívák segítették az új módszer meghonosodását. 1961-ben határozat született arról, hogy három (munkás)kerület (Újpest, Kispest, Kőbánya) könyvtáraiban műszaki részleget létesítsenek, az üzemi munkások és a műszaki értelmiség szakkönyvekkel való jobb ellátása céljából. A könyvtár 28 ezer forintot kapott a műszaki könyvállomány fejlesztésére. A műszaki könyvek gyarapodásának és célszerű feltárásának számszerűen is mérhető eredményei rövid idő alatt megmutatkoztak. A kölcsönzött kötetekből 1961- ben 25 % ismeretterjesztő mű volt, ebből műszaki könyv 1,5 % 1962- ben 32,47r » » » » » 5,6% 1963- ban 36,3 % ” ” » » » 7,1% A megnyitás évében 215 olvasó vette igénybe a műszaki részleg szolgáltatásait. Szecsődi János, a részleg vezetője — együttműködve a másik két műszaki részlegvezetővel —, elkészítette és rendszeresen továbbfejlesztette a műszaki tárgyszó katalógust, amely a tájékoztatás hatékony eszközévé vált. Munkája kiadvány formájában is megjelent.30 A szabadpolc-rendszerbevezetésére 1962-ben került sor.31 A felnőtt könyvtárban 180 m2-en nyílt szabadpolcos kölcsönző tér, 25 m2-es zárt raktárral a többletpéldányok számára. A gyermekrészleg két új helyiségéből az egyikben szabadpolcra került a teljes állomány, kb. 6000 kötet, a belső szobában olvasóterem nyílt, itt tarthatták a különböző, színesebbnél-színesebb foglalkozásokat. Az a körülmény, hogy az olvasóközönség közvetlen kapcsolatba került a könyvekkel, új helyzetet teremtett a könyvtárosok számára. A kerületi tanács rendkívüli juttatásaival mód nyűt arra, hogy a nagysikerű szépirodalmi és ismeretteijesztcrnűveket több példányban is vásárolhassa a könyvtár. A könyvkiadás 72
