A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Biró Ferenc - Csemák Béláné - Tverdota Miklósné: A 12-es könyvtár története
nyitottabbá válása így a könyvtár állományát meghatározó módon gyarapíthatta. Az állomány elnelyezése a szabadpolcon a feltárás új lehetőségét nyújtotta. Az olvasó-könyvtáros kapcsolat megváltozott, a tartalmi munkára, a tájékoztatásra koncentrálódhatott. Az olvasó önállósága, választási készsége a könyvvel való közvetlen kapcsolat révén fejlődött. A szabadpolc-rendszer bevezetésével egyidőben megnőtt azoknak a segédeszközöknek a szerepe, amelyekkel színvonalasabb és aktívabb olvasószolgáltati tevékenységet lehetett végezni. A katalógusok és kü- lönkatalógusok (műszaki, 8-as szak analitikus), tematikus kiemelések (pl. irodalmi, politikai, évfordulós), a bibliográfiák, melyeket elkezdtek kölcsönözni — elsősorban a középiskolás és főiskolai diákok számára — jól szolgálták az olvasók segítését a könyvek kiválasztásában.32 Egyidejűleg növekedett a könyvtárosok semmivel sem pótolható személyes érintkezése az olvasókkal, ezáltal a tájékoztatás és az ízlésfejlesztés nevelő funkciója. Mindezek mellett nagyobb gondot kellett fordítani az állományvédelerpre, ehhez nagy se- gítésget nyújtott a központi kötészet könyyjavító brigádja. A gyermekkönyvtári részleg az 1956 utáni években ugyanúgy, mint a felnőttek részlege, gondokkal küszködött. 1959-ben az olvasók 24 %-a gyermekolvasó volt. Kevés volt a jó gyermekkönyv, szűkös a kölcsönzési tér. A fordulatot az 1962-es év hozta, az új helyiségekbe költözés, a szabadpolc-rendszer bevezetése. 4 foglalkozási tér bővülése, az olvasóterem létesítése tette lehetővé, hogy megalakuljon a fiatal olvasók klubja. Már 1961-től megindult az intenzív kapcsolatok létesítése az iskolákkal és a kerületi Uttö- rőházzal. Az osztályfőnöki órák a könyvtárról, könyvtárlátogatások, különböző vetélkedők, pl. irodalmi törvényszék, játékos vetélkedő, „Hősök nyomában”, „Robogj fel láznak ifjú serege” címen vetélkedő a KMP megalakulásának 50 éves évfordulójára, író—olvasó találkozók, pl. Hárs Lászlóval, Jobbágy Károly- lyal stb., irodalmi szakkörök, kirándulások, ifjú könyvtári aktívák szervezése, mind gyarapították az olvasók számát és fokozták a gyermekek olvasási kedvét. A kerület magyar—történelem szakos tanárai munkaközösségi ülésüket a gyermekkönyvtárban tartották 1964-ben, megbeszélték a könyvtárral való további együttműködés lehetőségeit. A Móra Könyvkiadó munkatársa ismertetést tartott a megjelenő ifjúsági irodalomról. Több éven át a tanévnyitó értekezletekre meghívták a gyermekkönyvtárost, ahol elmondhatta az együttműködésről, a kölcsönös segítségnyújtásról szerzett tapasztalatait. 1958-tól néhány évig diakölcsönzéssel is foglalkozott a gyermekkönyvtáros. Mivel a kölcsönzéshez szükséges személyi és helyi feltételek hiányoztak, ezt a szolgáltatást beszüntették. Közel 10 éven keresztül Bóta Gyuláné, „Zsuzsa néni” volt a gyermekkönyvtár vezetője. Sokszínű, gazdag munkát végzett. Érdemes megemlíteni, hogy 1964-ben először itt szerveztek a fővárosban gyermekkönyvhetet, amikor az új gyermekkönyvek bemutatásán túl, számos író—olvasó találkozó is volt. Az írókat a kőbányai iskolák látták vendégül. Dékány András, Weöres Sándor, Vasvári István, Kertész Erzsébet, Szalay Lenke, Szász Imre volt a gyermekkönyvhét vendége Kőbányán.3 3 Már az 1961 — 1962-es évek adatai is tükrözik, hogy a könyvtár sikeresen teljesítette a konszolidációs folyamat ráháruló feladatait, az 1969. évi adatok pedig a további fejlődést mutatják. Köny vállomány 1961 1962 1969 összesen 33.540 38.521 54.248 ebből szépirodalom 15.220 16.670 22.199 gyermekirodalom 5.240 7.060 10.303 Beiratkozott olvasó 3.249 4.567 5.509 felnőtt 2.379 3.254 4.123 gyermek 870 1.313 1.386 a felnőttek közül munkás 758 1.048 1.338 pedagógus 57 89 92 közép- és főiskolai tanuló 339 449 810 ipari tanuló 124 168 210 Kölcsönzők száma 38.950 48.698 61.645 Kölcsönzött kötet 134.270 173.221 181.088 73
