A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Biró Ferenc - Csemák Béláné - Tverdota Miklósné: A 12-es könyvtár története
Uj helyiségbe, a Körösi Csorna út 3. sz. alá 1955 nyarán költözött a könyvtár, s a megnyitó ünnepséget 1955. augusztus 10-én tartották. A könyvtári célra való átalakítás 86 000 Ft-ba került. A megnyitón a könyvtár fejlődését Harmati Sándor, a X. kerületi Tanács elnöke ismertette, s az írószövetség képviselőjeként megjelent Murányi Kovács Endre író. 1955-ben, a költözés évében a könyvtár állománya 21 062 kötet volt, a beiratkozott olvasók száma 2427; 412 munkás, 152 értelmiségi, 1034 tanuló és 829 egyéb foglalkozású. 85 073 kötet könyvet kölcsönöztek, a gyermekek 14 971 kötetet. Az 1956-os ellenforradalmi események következtében a könyvtár helyisége megrongálódott. A házat ért találatok miatt az ablakok betörtek, az ajtótokok meglazultak. A könyvtárosok hetekig a romokat takarították. A könyvállományt a kerületi könyvtárban kár nem érte, de széthordták a városszéli telepen lévő kölcsönző állomás teljes anyagát. A legtöbb tömegszervezeti, ktsz-beli s egyéb kölcsönzőhelyek állománya részben elveszett, részben használhatatlanná vált. 1957 - 1969 1957. április 1-én a könyvtár addigi vezetője, Somlai Jenőné nyugállományba vonult, utódjának Szőke Tibornét nevezték ki. Az ő nevéhez fűződik az ellenforradalmat követően a könyvtári rend újrateremtése, s egy új költözés megszervezése. A könyvtár helyet kapott a kerületi pártbizottság korábbi épületében, a Füzér u. 13-ban, ahová a művelődési házzal együtt költözött. Szőke Tibornét a vezetői poszton Csernák Béláné váltotta fel 1958 novemberében. 1958—1968 között a 12. sz. könyvtár vezetőhelyettese Kerékgyártó Ferencné volt. Az olvasók száma átmenetileg lényegesen csökkent, 1907 főre, de a viszonylag gyorsan kibontakozó konszolidáció jeleként is 1958 elejére az olvasói létszám elérte a 2700-at. A konszolidáció a könyvtár dolgozóira is mind szakmailag, mind politikailag nagy feladatokat rótt. 1957-ben a fő feladatok a következők voltak: — vissza kellett szerezni a régi olvasók bizalmát és új olvasókat toborozni; — meg kellett tisztítani és jelentősen gyarapítani a könyvállományt, elvégezni az átszakozást; — együttműködve a kerület társadalmi szerveivel és a művelődési házzal, közös erővel aktív kulturális tevékenységet kifejteni. E célkitűzések eredményes megvalósításához nagy mértékben hozzájárult az a körülmény, hogy 1957. április 1-től tanácsi irányítás alól a kerületi könyvtárak ismét visszakerültek a FSZEK központi könyvtárához, újra létrejött a városi hálózat egysége. A könyvállomány bővítését, a szerzeményezést minden könyvtár továbbra is önállóan végezte, de lehetőség nyílt központosított szakmai, módszertani irányításra, a szellemi és anyagi erők összpontosításában rejlő előnyök jobb kihasználására. Meg kell jegyezni, hogy a kerületi tanács továbbra is törődött a területén működő könyvtárral, ily módon a X. kér. Tanács a községfejlesztési alapból támogatta a 12. sz. könyvtárat, s újabb helyiségeket is a könyvtár rendelkezésére bocsáj- tott. Ezzel nyílt mód későbbiekben pl. a gyermekrészleg két új helyiségével a gyermekkönyvtári tevékenység gazdagítására, a szabadpolc-rendszer bevezetésére, mind a felnőtt, mind pedig a gyermekkönyvtárban, vagy a Gergely utcai fiókkönyvtár létrehozására. Lehetőségeket kerestek a könyvtárosok további letéti könyvtár létesítésére, hogy a nagykiteijedésű kerület távolabbi területein is mód nyíljék könyvek kölcsönzésére. A Városszéli telepen már 1958 utolsó negyedében letéti állomást létesítettek. A helyhiány miatt évente cserélték a mintegy 300 kötetnyi állományt, melyből hetente először egyszer, később kétszer kölcsönöztek. A Bihari úti lakótelepen 1960-ban kezdtek kölcsönözni a művelődési házban, majd ennek megszüntetése után, a Zágrábi úti pártkörzet adott helyet a letéti fióknak. A Paprika utcai pártkörzet helyiségében is folyt kölcsönzés néhány évig. 1959-től folytatták a már bevált gyakorlatot: a nyári hónapokban a Csajkovszkij parkban kölcsönöztek. Az odalátogatóknak lehetővé tették, hogy helyben olvassanak könyveket, folyóiratokat, képeslapokat, a gyermekek mese- és képeskönyveket. A könyvtáros — Arató Béláné, a könyvtár mindenki által szeretett 71
