A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szociológiai periodika-állományának kialakulásáról és fejlődéséről
megszakadtak a kulturális kapcsolatok). A forradalmi sajtó kivételével csaknem valamennyi 1919 előtt megrendelt fontosabb társadalomtudományi periodikát továbbra is előfizették. Felfigyeltek új polgári szociológiai lapokra is. így például 5. kötetétől megrendelték a Kölner Vierteljahrshefte für Soziologie-t (1925-től), a Jahrbuch für Soziologie-t (1925—), a Zeitschrift für Völkerpsychologie und Soziologie-t (1925-1931, 1932-től: Sociologus). A szakterület régi, a FSZEK által ma is járatott orgánumai közé tartozik az amerikai Social Forces, ezt 1922-ben indították, a könyvtár 1928-ban figyelt fel rá és fizette elő. 1929-től érkezett a központba a ma már széles sajtóval rendelkező társadalomtudományi információs szolgáltatás egyik első, modern terméke a Social Science Abstracts, 1930-tól az International Jahrbuch der Sozialpolitik, 1941-től a ma is létező Sociology and Social Research, 1931-től a Th. Braun és Leopold von Wiese által szerkesztett Sozialrechtliches Jahrbuch, 1932-től a Zeitschrift für Sozialforschung stb. A társadalomtudományi profil, amely 1945-ig a FSZEK takargatni való „bűne” volt, a felszabadulást követően érdemévé lett a központi könyvtárnak. A főváros romhalmazzá tételét követő anyagi nyomorúság ellenére pl. 1946-tól járatja a könyvtár a Cahiers Internationaux de Sociologie-t, a Journal of Social Psychologyt, 1947-től a Rural Sociologyt, az American Sociological Review-1, 1948-tól a Kölner Zeitschrift für Soziologie...-!. Köztudott, hogy az 1949-et követő években átmenetileg ismét nehéz időket élt át a magyar szociológia. Ez a társadalomtudományi jelzőt továbbra is nyíltan és büszkén viselő központi könyvtár tudományos rendeltetését hátrányosan befolyásolta, noha ekkor a FSZEK szociológiai szerzeményezését senki sem támadta. Mégis kárt okozott, hogy a hozzá csatlakozó közművelődési hálózat elmaradottságára hivatkozva, a központot a költségvetési keret szűkössége mellett a szerzeményezésből mindaddig kirekesztett efemer szépirodalom és mindenfajta tudománynépszerűsítő kiadványok tömeges vásárlására és forgalmazására is kötelezték. Másfelől viszont a központi gyűjtemény szerzeményezését semmiféle politikai szempontú korlátozás nem érintette. A régi szociológiai folyóiratokat továbbra is járatta az intézmény, sőt ebben az időszakban is bővíthette újakkal azok körét. így pl. áz 1. évfolyamától rendelte meg az 1950-ben indított British Journal of Sociologyt, ugyanazon évtől a Sociometryt (1978 óta: Social Psychology), 1953-tól az Informations Sociales-1, 1949-től a szocialista országokkal ellenséges Slavic Review-1 (a most is érkező lap akkori címe: The American Slavic and East European Review), 1951-től a Bulletin International des Sciences Sociales-t (utóbb: Revue Int. des Sei. Soc.), 1952-től az Impact of Science on Society t stb. Ez a folyamat az 1960-os években valamivel intenzívebbé vált a korábbiaknál. Ezt dokumentálják az adott időszakban megrendelt további szaklapok címei: 1960-tól az Archives Européennes de Sociologie, 1961-től a Social Sciences Journal, 1962-től a dániai kiadású Acta Sociologica, 1963-tól a Rivista Italiana di Sociologia, 1965-től a Revue Française de Sociologie, 1966-tól a cseh Sociologicky Öasopis, 1967-től a Rassegna Italiana di Sociologia, 1969-től a New York-i Soviet Sociology c. cikkfordításokat hozó lap (akkor még nem volt önálló sajtója a szovjet szociológiának) stb. A szociológiai folyóiratállomány nagyméretű továbbfejlesztése 1970 óta A szociológiai kutatás újabb gyors hazai térhódítása szükséges -é tette az ehhez elengedhetetlen irodalmi bázis színvonalának vizsgálatát. Hivatalos kezdeményezésre a Könyvtártudományi és Módszertani Központ végzett egy országos adatgyűjtést annak megállapítására, hogy a hatvanas években a nemzetközi szociológiai irodalom milyen arányban jutott el hazai könyvtárainkba. A felmérésből kiderült, hogy a könyvek beszerzésében a FSZEK állt ugyan az első helyen, ám a folyóhatok számát illetően csak az ötödik helyet foglalta el. Az 1969-ben A szociológia szakirodalmi ellátottságának vizsgálata címen kiadott mérlegnek a FSZEK folyóiratrendelését érintő része annál is inkább vetett kedvezőtlen fényt az intézményre, mert éppen 1968-as kijelölésétől már nem önkéntesen, hanem törvényes kötelezettséggel kellett ellátnia országos szakkönyvtári feladatkörét. Tény, hogy az 1950-es évektől előbb a fejlett tőkés országokban, majd a szocialista államokban is korábban nem tapasztalt fellendülésnek indul a szociológia, meggyorsul ágazatokra való differenciálódása, rohamosan nő szakfolyóiratainak száma. A harmincas évek 30—40 elsődlegesen szociológiai lapjával szemben a földkerekség teljes periodikatermését időről-időre regisztráló amerikai Ulrich-féle katalógus a hetvenes évek végén már 550 szociológiai lapot sorol fel. Az is tény, hogy a hatvanas években egymás 62
