A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szociológiai periodika-állományának kialakulásáról és fejlődéséről
után kiteijesztik azok a magyar könyvtárak is szerzeményezésüket a diszciplína irodalmára, amelyek korábban elzárkóztak előle, emellett politikai-állami ösztönzésre és támogatással egymás után keletkeznek a diszciplínát gondozó új intézmények, amelyek létrehozzák saját szakkönyvtáraikat és ezzel tehermentesítik a FSZEK-et országos funkciója ellátásában; csakhogy ezt sajátos feladatkörükhöz igazodva, csupán kis részben tehetik. Az 1969-es mérleg tanulságai alapján az elkövetkező években a FSZEK igen jelentős erőfeszítésekkel végre tudta hajtani a mulasztás korrekcióját. Ezt illusztrálják a folyóiratbázis fejlesztésében 1970-től elért eredmények: 1970-től 1982-ig kereken megduplázta, 80-ról 160-ra növelte az intézmény fő szakterülete kurrens külföldi lapjainak számát, ezzel a szociológiai periodikák szempontjából is a legjobban felszerelt hazai gyűjteménnyé vált a FSZEK. A felfejlesztés első szakaszában, 1970—1973 között, a még viszonylag jól ellátott könyvtárnak szerzeményezési keretére támaszkodva, csaknem 30 lappal sikerült bővítenie a választékot. Új helyzet állott elő 1973 után. A fejlett tőkés országokban megindult krónikus, ma is tartó válság hatása a velük élénk gazdasági kapcsolatban álló hazánkat is érintette. Ennek a FSZEK életében mutatkozó következménye, hogy bár az utóbbi 7—8 év alatt is rendszeresen növelték költségvetését, ám a szerzeményezési keret így is mindinkább elmaradt a tőkés könyv- és folyóiratpiacon bekövetkezett, az 1970-es szinthez képest az évtized végéig már a 400 %-ot is túlhaladó áremelkedések mögött. Ezt az ellentmondást részben úgy sikerült áthidalni, hogy cserekapcsolatainak kiépítése mellett fokozott figyelmet fordított saját szerzeményezésének a hasonló orientációjú többi hazai gyűjteménnyel való koordinálására. Lemondott több olyan folyóirat előfizetéséről, amelyeket csak néhány kutató igényel s e lapokat más könyvtárak is járatják. Az így megtakarított összeg terhére sikerült, bár a korábbinál szerényebb keretek között, a hetvenes évek második felében is tovább bővíteni bázisát. Emellett egyes esetekben sikeresen ajánlott társkönyvtáraknak megrendelésre olyan interdiszciplináris jellegű szociológiai folyóiratokat, amelyek az illető intézmények profiljába is beülenek. A gazdasági problémák súlyosbodásának hatására 1980-ban, majd 1981-ben növekvő számú társkönyvtár képviselőinek részvételével sikerült ismét magasabb fokra emelni a külföldi rendelés koordinációját. A szociológiai folyóiratok számának különösen az 1970-es évek folyamán világviszonylatban megindult rohamos szaporodása természetszerűen megkövetelte a FSZEK-től, hogy most már a diszciplínán belül kristályosítsa ki határozottabban saját szerzeményezési szempontjait. Ezek érvényesítését a legszemléletesebben a folyóiratbázis fejlesztésében 1970—1982 közt elért eredményekkel illusztrálhatjuk. Országos központként a FSZEK mindenekelőtt különös figyelmet fordított a szükséges szakinformációs segédeszközök számának növelésére. A Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) égisze alatt 1952-ben indított amerikai Sociological Abstracts, továbbá a földkerekség teljes szociológiai termésének címanyagából 1952 óta szerkesztett és az UNESCO támogatásával indított International Bibliography of Sociology évenként kiadott köteteinek beszerzése mellett 1968 óta ajándékként kapja az intézmény az éves átlagban 500 referátumot nyújtó Soziologie című referáló levelezőlap sorozatot az NDK-ból. Ezek kiegészítésére az információszolgáltatás szempontjából ugyancsak nélkülözhetetlen francia Bulletin Signalétique 1975 óta — Sociologie-Ethnologie című negyedéves tájékoztatóját járatja az intézmény. 1977 óta csere keretében (a FSZEK szociológiai osztálya két kiadványsorozata fejében) a Szovjet Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Információs Intézete (INION) különféle referáló lapjait, bibliográfiáit küldi rendszeresen az osztálynak. Megrendelte a FSZEK a szakterületen ugyancsak hézagpótló amerikai Contemporary Sociology t, továbbá az 1978-ban az NSZK-ban indított és az előbbihez hasonlójellegű Soziologische Revue c. referáló lapot, valamint a románok, a bulgárok társadalomtudományi abstracts-eit, a tematikus számokat publikáló holland—amerikai Current Sociologyt stb. A lehetőség szerint bevonta szerzeményezésébe a könyvtár az ugyancsak profiljába tartozó és a hazai kutatás számára nélkülözhetetlen általános, elméleti szociológiai periodikákat, mint amilyen a cserepéldányként érkező Dialectics and Humanism, Philosophy of Social Science, a Social Theory and Practice, Theory and Society stb., valamint a diszciplína egyetlen történeti lapját, a bostoni Journal of the History of Sociologyt stb. Ugyancsak a FSZEK feladata a szociológia módszertanával, oktatásával foglalkozó irodalom biztosítása a hazai kutatás számára, ennek jegyében dolgozza be állományába a Quality and Quantity, a Teaching Sociology, valamint a Behavioral Science, S den tome tries, Sociological Methodology c. stb. periodikákat. 63
