A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Könyvtárunk jubileuma - Szőke Tibomé: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája és tervei
Művelődéspolitikai célkitűzéseink, eszközeink, fő vonalaikban azonosak más könyvtárhálózatokéval. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár sok más hazai könyvtárhoz hasonlítva magán visel azonban néhány sajátos jegyet. Ezek egyike, hogy egymás mellett vállal közművelődési és országos jelentőségű szakkönyvtári funkciót. Származik a különbözőség abból is, hogy a főváros tanácsi könyvtárhálózata; a fővárosnak az ország életében betöltött szerepéből, területének, intézményeinek, lakosságának nagyságrendjéből, differenciáltságából, egyszersmind integráltságából. A könyvtári ellátás szempontjából hasonló szituációt nem találunk országon belül. Ezért is kap különleges hangsúlyt és mutat példát a nemzetközi kitekintés, levelezés és viták sorozata, amelyet Szabó Ervin egykor a főváros könyvtári szervezetének, szolgáltatásainak kialakítása tárgyában folytatott. A társadalmi környezet, Budapest kulturális ellátásának egyéb adatai és a mindennapi gyakorlat is igazolja azt a követelményt, hogy hálózatunknak — ha nem is mindegyik egységének egyforma mértékben — a szakirodalmi tájékoztatástól a kezdő olvasói igényig mindenfajta szükségletet és kívánságot ki kell elégítenie a szolgáltatások sokoldalúságával. Szabó Ervin könyvtárpolitikai célkitűzései a mindenki számára elérhető, olvasóközpontú nyilvános könyvtárak eszméjét hangsúlyozták. Olvasóink a lakosság minden rétegéből, valamennyi életkori csoportjából tevődnek össze. A még nem olvasó korosztály, az óvodáskorúak száma is évről évre növekszik könyvtáraink igénybevevői között — az elmúlt évben már meghaladta az 5 százalékot. Ma csak a központi könyvtárban és Kőbányán több mint 24 ezer a beiratkozott olvasó, annyi mint ahányan a felszabadulás előtti években a fővárosi hálózat egészében olvastak. Évente átlagosan 1 millió 700 ezren fordulnak meg könyvtárainkban, majdnem 6 millió könyvtári egységet használnak. Kőbányán az elmúlt évben csaknem 83 ezer látogató megközelítően 252 ezer könyvet, vagy más dokumentumot használt. A központi könyvtárban az igénybevevők száma megközelíti az évi százezret, s 300 ezer kötetet kölcsönöznek, ill. olvasnak helyben. A használt dokumentum egyharmad része társadalomtudományi mű itt, s kb. negyven százalékuk idegen nyelvű. Szabó Ervin a Fővárosi Könyvtár Értesítője 1. évf. 1. számában a nyilvános könyvtártól azt követelte: „nem lehet más célja, mint hogy a leghasznosabb, legaktuálisabb könyveket a lehető leggyorsabban közvetítse a legtöbb embernek". Hogyan érvényesítjük a feltárásban e követelményeket? A központi könyvtárban 29 féle speciális katalógus segíti az olvasót. Néhány ezek közül: a földrajzi, a cirill katalógus; a periodikák sokoldalúan feltáró katalógusok, a világ- irodalmi archívum stb. A hálózat különböző egységeiben 55 féle kiegészítő katalógus van. Az általánosabban ismertek mellett olyanok mint: drámák katalógusa, a marxista klasszikusok analitikus feltárása, műszaki- és természettudományi tárgyszókatalógus, antológiák katalógusa, életrajzi művek katalógusa, történelmi katalógus, rejtett bibliográfiák katalógusa, ünnepeinkről vagy a hobbykról szóló művek analitikus katalógusa stb. Közülük a tömeges igényt kielégítők központilag készülnek. Néhány példa a kurrens tájékoztató eszközök köréből: az „Eseménynaptár", mely a Könyvtártudományi és Módszertani Központtal közösen készül, az Irodalomtörténeti tanulmánykötetek és folyóiratok analitikus bibliográfiai kartotékjai, a „Tájékoztató a külföldi szociológiai folyóiratokról", a Társadalomtudományi információ, a Kerületi figyelő stb. Nagyfokú tudatossággal tervezzük meg hosszabb távra is ajánló bibliográfiáinkat, melyeknek - talán nem szerénytelenség kimondani — intézményünk országos rangú műhelyévé vált. Történelmi, kulturális évfordulók, művelődéspolitikai aktualitás kapcsán a közérdeklődés felkeltése és kielégítése céljából nemcsak bibliográfiákat jelentetünk meg, hanem kiállítási dokumentumokat, csoportos foglalkozások forgató- könyveit. Kiragadott példák az utóbbi öt év terméséből: Fakszimilék hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára; Vietnamról, Latin- Amerikáról, Leninről, Dimitrovról, Petőfiről, Morusról, Voltaireről, Rousseauról; sorozat a mai magyar költőkről; szemelvénygyűjtemények Jókai Mór, Ady Endre, Krúdy Gyula Budapestje címmel. Tematikus bibliográfiák készültek a szabadidőről, a környezetvédelemről, a budapesti agglomerációról, a városi közlekedésről. A párt közművelődési határozatának megjelenése kedvezőbb feltételeket teremtett a művelődési, oktatási intézmények együttműködési törekvéseihez. A TIT Budapesti Bizottságával szabadegyetemi előadássorozatokhoz adtunk ki ajánló bibliográfiákat. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának könyvtárával közösen szerkesztettük a Szovjetunió külpolitikája c. kiadványt. A Kulturális Minisztérium évek óta anyagilag is támogatja a TV műsoraihoz ajánlott kisbibliográfiáink országos terjesztését. Ilyenek voltak a Mindenki iskolája; Századunk; Az első 365 nap a gyermek életében; Klasszikus orosz költészet; Népek költészete; A magyarok elődeiről — honfoglalás; Lakáskultúra; KGST stb. sorozatokhoz készült röplapbibliográfiák. Széles körű koordinációt alakított ki Szociológiai dokumentációs osztályunk az ország jelentős szakkönyvtáraival. A Budapest- gyűjtemény mindenekelőtt a fővárosi társintézményekkel, a Fővárosi Levéltárral, a Budapesti Történeti Múzeummal, és a Pest megyei Könyvtárral kooperál. Sok közös feladatot oldottunk meg a budapesti szakszervezeti könyvtárakkal együttesen. „Könyvtári Híradó"-nk a budapesti szakszervezeti könyvtárak fóruma is. Az úttörőmozgalom akcióihoz évente szerveznek olvasómozgalmakat a gyermekkönyvtárakban. Az Országos és Budapesti Úttörőelnökséggel közösen adtunk ki bibliográfiákat, forgatókönyveket a „Lantom, kardom, tied óh Szabadság", „A művészet vándorútján", „Dobban a föld", „Őrizzük a lángot" mozgalmakhoz. S a gyermekek nemzetközi évében a „Barátunk a könyv" című könyvtárhasználati mozgalmat együttesen szerveztük. E kapcsolatok a társadalmi szervektől a rokon intézményekig, az élvonalbeli művészektől, íróktól, tudósoktól a szakmunkástanulókig, a bibliobuszt karbantartó szocialista 198
