A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Könyvtárunk jubileuma - Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mint szellemi kisugárzó központ
brigádtagokig,az idős olvasóknak könyvet szállító úttörőkig terjednek. A tudatos rétegpolitika jegyében hoztunk létre ifjúsági művelődési köröket. Ifjúsági felelősök dolgoznak a könyvtárakban, akik az iskolákkal, ifjúsági szervezetekkel együttműködve foglalkoznak a fiatal olvasókkal. Nemzetközi kapcsolataink is számottevőek. Tizennégy ország több mint ötven könyvtárával és más intézményével állunk munkakapcsolatban, cserekapcsolatban. Röviden terveinkről. A közművelődési határozat és törvény, a könyvtári törvényerejű rendelet a távlati célok végiggondolására köteleznek. A hosszabb távú tervezés mindenképpen arra késztet egy intézményt, hogy újraértékelje szerepét, szolgáltatásait a változó világban. Erről tanúskodott a Szovjetunió könvtárügyében végbemenő centralizáció, s számos jele látható ennek más országokban is. Mi olyan evolúciós megoldást tartunk reálisnak, amelyeknek során könyvtári rendszerünk egyes részelemeinek fokozatos átalakításával, további munka- és üzemszervezéssel minden lehetséges módon bővítjük szolgáltatásainkat. Elkészült a főváros területfejlesztési terve, nagy városrészközpontok körvonalazódnak, átalakul a városszerkezet. Ehhez kapcsolódó terveinknek csak rövid lényege fér e beszámolóba. A hálózatfejlesztésben a könyvtári alapelvek és normatívák Budapestre adaptálásával fokozatosan olyan változtatások megvalósítására törekszünk, amelyek erősítik a hálózat egységes szervezetét, bővítik a központi szolgáltatások körét, javítják egyes kerületeken belül a könyvtári tevékenység helyi koordinálását, s differenciált, többlépcsős szolgáltatási szinteket hoznak létre. Ennek részeként törekszünk arra, hogy a középfokú könyvtárak köréből terület- bővítéssel, vagy új1 létesítéssel kerületenként egy-egy olyan könyvtárat fejlesszünk ki, amely állományával, szolgáltatásaival kiemelkedik a többi közül. Szeretnénk néhány központi helyre nrézens könyvtárat vagy részleget telepíteni azzal a feladattal, hogy helybenolvasás céljára mindenkor hozzáférhető legyen a legszélesebben értelmezett kurrens közművelődési anyag, széles körű periodikagyűjtemény. Városrész- központokban, közlekedési csomópontokban Budapest 6—8 helyén szükségesek nagy vonzáskörzetre tervezett ún. részleges felsőfokú könyvtárak, — hasonlóan a kőbányai és kelenföldi könyvtárhoz. A lakosság minden rétege és korcsoportja olvasási igényeit kell magas színvonalon kielégíteniük, különböző közösségi, felnőttoktatási tevékenység színhelyévé kell válniuk. A helybenolvasást és kutatást szakrészlegekkel, 120—150 ezer kötetes állománnyal, hétvégi szolgáltatásokkal is biztosítják. E koncepcióval összefüggésben módszertani osztályunk kidolgozta az alap-, közép- és részleges felsőfokú könyvtárak gyűjtőköri szabályzatát, s a lépcsőzetes differenciálás kialakítása már a jelen gyakorlata. Az egységes hálózat legfelső szintje a központi könyvtár. Terveivel behatóan foglalkozunk. A tervek lényege: minden funkcionális összefüggésben végiggondolt, jól felszerelt, centrális elhelyezésű épület tudja biztosítani, hogy e nagy hálózatnak, mint rendszernek információs, módszertani és ellátó központja legyen. Megtartva és továbbfejlesztve a szakkönyvtári hagyományokat, a Budapest-gyűjtemény különleges feladatait — indokoltnak tűnik egyúttal a központi könyvtárban jelenleg helyhiány miatt korlátozott közművelődési funkció fejlesztése is. Két lépcsőben is elképzelhető a leendő központi könyvtár megvalósítása, akár úgy is, hogy egy külön helyre telepített szolgáltatóház épül fel először ellátó-, kiszolgáló- tárolóraktári feladatokkal. Közelebbi terveink egyik legfontosabbja a szociológiai szakkönyvtári szolgáltatások továbbfejlesztése. Érdekelt fórumokon megerősödött az az álláspont, hogy eddigi szak- könyvtári szolgáltatásaink továbbfejlesztését, az ehhez szükséges feltételek biztosítását a társadalomtudományi információs rendszer részeként országos jelentőségűnek és országos forrásokból is támogatandónak tartja. Általánosságban is feladatunknak tekintjük a mind szorosabb kapcsolatok kiépítését más információs rendszerekkel, hálózatokkal. Közművelődési munkánk fejlesztésének punktum saliense a központi szolgáltatások fokozatos továbbfejlesztése. Javítani szeretnénk a meglévő ellátó részlegek munkáját, működési feltételeit, mert ez közvetlenül is befolyásolja a szolgáltatások tartalmát, a könyvtárak közti feladatmegosztást. Mind a szakkönyvtári, mind közművelődési tevékenységünkkel, a korszerű tudomány eredményeinek terjesztésével, a jóminőségű irodalom ajánlásával, a közművelődés változatos közösségi formáinak alkalmazásával a szocialista tudat erősítését kívánjuk szolgálni. Bízunk abban, hogy az elmúlt 75 év eredményei szilárd alapot adnak az elkövetkezendő évtizedek művelődéspolitikai feladatainak végrehajtásához. Szőke Tiborné • •• A FSZEK MINT SZELLEMI KISUGÁRZÓ KÖZPONT Gyakran beszélünk a nyilvános könyvtárak társadalomalakító, tudatot, esztétikai ízlést, világnézetet formáló, a közműveltség színvonalát emelő szerepéről. Újabban sok szó esik arról is, hogy a korszerű szerzeményezést folytató, anyagukat a hagyományos és számítógépes eszközökkel gyorsan és folyamatosan feltáró, a kutatók információs igényeit kielégítő tudós szakgyűjtemények hatékonyan járulnak hozzá a társadalom építéséhez, a tudományos—technikai forradalom kibontakoztatásához. A kérdést közelebbről megvizsgálva viszont azt látjuk, hogy ma még a legtökéletesebb komputer segítségével sem tudnánk pontos és mindenre kiterjedő képet adni arról, hogyan és milyen mértékben 199
