A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Remete László: Szabó Ervin levelezése német könyvtári szakemberekkel
Miután azt látom, hogy Ön a Manuel több főosztályát más számokkal jelzi, mint a Manuel, általánosságban előrebocsátom, hogy a brüsszeli urakkal megállapodtam, ilyen változtatásokat s egyéb bővítéseket pedig csak a legszükségesebb esetben szabad végrehajtani, bővítéseket pedig csak a még le nem foglalt számokkal, amelyekkel új osztályokat lehet kialakítani. Ezen túlmenően: a főosztályok differenciálásánál a gazdaságosság elvét kell érvényesíteni, arra törekedve, hogy a fogalmakat lehetőleg kevés számmal fejezzük ki. Végül: a számokat lehetőleg ügy kell kialakítani, hogy hosszúságukból az adott kérdés rangsorolására lehessen következtetni, ennek megfelelően a legáltalánosabb fogalmakat a legrövidebb számokkal kifejezni stb. Úgy látom, hogy az Ön által valószínűleg nem ismert elveket az átdolgozásban nem mindig tartották szem előtt ... Pl. azt látom, hogy Ön a tizedes osztályozás 78.124, szakjelzetét 78.15 -re változtatta, ezzel általánosabb fogalommá alakította . . . emiatt arra kényszerült, hogy a tizedes osztályozás 78.14- es és 78.15 -ös szakjait áthelyezze ... (stb.) Feszülten várom, hogy Ötlet úrnak mi lesz minderről a véleménye. Én magam eddig eljuttattam hozzá a 30 (szociológiai) és 31 (statisztikai) fejezeteket; a 32 (politikai szak) ezekben a napokban kerül postázásra ... Bármily további szolgálatra készen állok. Szívélyesen üdvözlöm Szabó Ervin Walter Hofmann — Szabó Ervinhez Lipcse, 1914. jan. 19. Igen tisztelt Doktor Úr! Meg szeretném köszönni Önnek, hogy munkatársát, Madzsar dr. urat hozzám küldte. Nagy öröm volt számomra, hogy szakmai kérdésekről ismét egy önálló, független és művelt kollégával folytathattam eszmecserét. Madzsar dr. úr talán írt már önnek a mi rendezésünkben készülő Nemzetközi Népnevelési és Népművelési Kongresszus ügyében, amelyre 1914. szeptemberében Lipcsében kerül sor. Ha nem értesült volna róla, úgy a mellékelt nyomtatványok és iratok első tájékoztatást nyújtanak. Látni fogja belőlük, hogy az én külön tervemben Önt „A nyilvános könyvtárak és a fiatalság” c. téma előadójának javasoltam. Madzsar úr ugyan azt mondotta, hogy Magyarországot illetően még alig lehet beszélni ilyen törekvésekről és hogy nem sok ilyen tapasztalatot szereztek. Én azt vetettem ellene, hogy kívánatos lenne, ha megtudakolnánk, milyen magatartást tanúsítanak e téren a haladó magyar könyvtáros körök, milyen megfontolásokból kellene kiindulni az első kísérleteknél és milyen gyakorlati lépéseket lehetne tenni ezek alapján. Egy nemzetközi kongresszuson fontosnak látszik, hogy ne csak a már kiművelt, sok esztendős tapasztalatokra támaszkodó intézményekről legyen szó, hanem áttekintést adjunk az egyes országok könyvtárügyének egyenlő, vagy egyenlőtlen fejlődéséről is. Erre azt válaszolta Madzsar úr, hogy ebből a szempontból Magyarországról is van mit mondani, és ő személyesen fog önnel kapcsolatba lépni. Mivel azonban a dolog sürgős, ismét én magam írok Önnek és kérem, hogy baráti indítványomat jóindulatúan fogadja. Amennyiben nem tudná és nem akarná megtartani a referátumot, úgy javasoljon nekem alkalmas szakértőt, a legjobb lenne, ha előzőleg annak beleegyezését is biztosítaná. Ha nincs lehetősége, hogy gyors javaslatot tegyen, úgy járuljon hozzá, hogy a programban az ön neve szerepeljen. Biztos lehet benne, ha Ön nem is tudná megtartani az előadást, úgy majd talál megfelelő személyt és semmi problémát nem okoz, ha a későbbi programokban Ön helyett helyettesét szerepeltetjük. Voltaképpen arról van szó, hogy első programiratainkban, amelyeket két héten belül szétküldünk, egy neves magyar személyiséget akarunk szerepeltetni. Az már nem lényeges, hogy az illető maga vállalja -e a fel78
