A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Király Lászlóné - Szőke Tiborné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlődése 1970-1975
KAPCSOLATOK A HELYI IRÁNYÍTÓ SZERVEKKEL, TÁRSADALMI SZERVEZETEKKEL, TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL, HÁLÓZATOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A kerületi tanácsok meghatározó szerepet töltenek be a helyi művelődéspolitikai munka irányításában, ellenőrzésében és koordinálásában. Ilyen minőségükben önálló napirendként, vagy a közművelődési munka részeként az elmúlt tervidőszakban is általában megvitatták a kerületükben működő könyvtárak tevékenységét. Érvényesítették a hatáskörüket a kerületi akciók összehangolt irányításánál, a vezetők kinevezésénél, az éves tervek és jelentések jóváhagyásánál, a helyi feladatok megszabásánál. A tanácsok művelődésügyi osztályai minden évben rendszeresen képviseltették magukat a FSZEK központjában szervezett, az éves munkát értékelő szakmai megbeszéléseken. A kerületi tanácsok túlnyomó többsége minden évben kiegészítette a könyvtárak könyvbeszerzési keretét.(Hálózati szinten kb. 6—700 ezer Ft.) Az utóbbi esztendőkben egyre több lemezjátszót és magmagnetofont is vásároltak a könyvtáraknak. Számottevően hozzájárultak a kerületi könyvtárak propagandaköltségeihez is. Jelentős volt az anyagi és erkölcsi segítségük a bibliobusz állomáshelyeinek kialakításában, s az elindításához kapcsolódó propaganda biztosításában. Nagy jelentőségűek továbbá azok a beruházási hozzájárulások, amelyekkel egyes kerületi tanácsok az utóbbi években az új könyvtárak létrehozását támogatták. E tanácsi támogatások kerületenkénti megoszlása és volumene azonban nagyon változó volt. Könyvtáraink együttműködése a szakszervezeti könyvtárhálózattal a fővárosban hosszabb időre nyúlik vissza. Egyik lényeges állomása volt az 1961-ben megkötött szerződés, amely a tájékoztatás, a kiadványok, a könyvtárközi kölcsönzés és az adatszolgáltatás területén jelölte meg a közös feladatokat. Az együttműködés bővítésének igénye és szándéka mindkét hálózatnál megvolt. Az alap- és középfokú képzés mellett propagandaanyagok átadása, cseréje, tapasztalatcserék, közös módszertani értekezletek és egyéb akciók jelezték e törekvések eredményességét. A Budapesti Pártbizottság 1971. és a Fővárosi Tanács 1972. évi határozatai kapcsán 1974- ben a két hálózat intenzívebb együttműködésének újabb lehetőségei bontakoztak ki. Az együttműködés keretében - a budapesti szakszervezeti könyvtári munka problémáit is ügyiembe véve -kibővült a FSZEK „Könyvtári Híradó’-jának profilja. Az együttműködésben az előrelépés egyelőre a hálózatirányítási szinteken érzékelhető elsősorban, további nem kevés nehézség legyőzését igényli a területi és üzemi könyvtárak együttes munkájának intenzívebb összehangolása. 1975 végéig a szakfelügyeleti munka keretében 27 üzemi könyvtár vizsgálata történt meg; ezenkívül sor került 3 nagyüzemi könyvtár (Csepel Vasmű, Láng Gépgyár, Magyar Hajó- és Darugyár Angyalföldi gyáregysége) átfogó szakmai vizsgálatára, továbbá a Vegyipari Szakszervezet Központi Könyvtára budapesti hálózatirányító munkájának, valamint a XIII. kerület könyvtári ellátottságának felülvizsgálására. A KISZ, az Úttörőszövetség és a Hazafias Népfront budapesti és kerületi szerveivel mindenekelőtt a politikai, mozgalmi akciók során alakultak ki jó hagyományok. Az elmúlt évek legjelentőebb közös mozgalmi akciói közül az alábbiak kiemelését tarjuk lényegesnek: a.JCell a jó könyv” és az „Olvasó ifjúságért” mozgalom, a felszabadulás 30. évfordulójára indított’Á Volgátólaz Elbáig” olvasómozgalom, az Olvasási program szervezése; az általános iskolások körében szervezett Olvasónapló-pályázat, a „Nem térkép a táj...” . akció, az úttörőmozgalom 30. évfordulójára indított közös rendezvénysorozat, az „őrizzük a lángot akció stb. Jelentős fejlődésről lehet számot adni a könyvtárak és az iskolák kapcsolatának alakulása terén. A 70 -es évek elején tisztázódott az iskolai és tanácsi könyvtárak szerepe, funkciója az oktatásban és a közművelődésben. Évek óta egészséges együttműködés alakult ki a könyvtárak és a tanintézmények között. 124
