A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Király Lászlóné - Szőke Tiborné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlődése 1970-1975
Kerületenként rendszeressé vált az iskolai és kerületi közművelődési könyvtárosok találkozója. A VIII. kerületi kezdeményezés nyomán kísérletek történtek az általános iskolai és kerületi gyermek- könyvtárak állománygyűjtési kooperációjára. Az iskolákkal kiépített rendszeres együttműködésben kiemelkedett a dolgozók esti iskoláival és a szakmunkásképző intézetekkel való szoros kapcsolat. Gyakorlattá vált, hogy a könyvtárak és a tanintézetek szocialista szerződésbe foglalják a közös feladatokat. 1975- ben tíz könyvtár 13 MüM-intézettel kötött ilyen szocialista szerződést. Az együttműködés keretében külön hangsúlyt kapott a könyv- és könyvtárhasználatra tanító rendezvények és az ifjúsági klubok megszervezése. A főváros művelődési és úttörőházai közül tizennyolccal alakított ki rendszeres együttműködést tizenkilenc könyvtár, ill. fiókkönyvtár. Közülük tizenkettő működik művelődési házban, ill. úttörőházban. Magasabb színvonalú együttműködést remélünk a jövőben létesülő nagy művelődési objektumoktól. Jó hagyományai alakultak ki a könyvtárosok és a könyvkiadók találkozásainak. A Kossuth Kiadó évente elküldte hozzánk a következő esztendő kiadványtervét, amelyet közös találkozón vitattak meg a Kiadó szakemberei a könyvtárosokkal. Az utóbbi években a Kossuth Kiadó mellett a Móra, a Szépirodalmi, az Európa, a Gondolat, a Műszaki és Medicina Kiadó munkatársaival is megszerveztük a könyvtárosok találkozóját. Minden évben 4—5 könyvkiadóval közösen rendezett összejövetel keretében került sor azünnepikönyvhétkiadványainakbemutatására,az utóbbi időben a szakszervezeti könyvtárosok és a könyvteijesztés munkatársainak részére is. A HALÖZAT SZERVEZETI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a hálózat fejlesztésére vonatkozó jelenleg kialakult elképzelések sem előzmény nélküliek. Már a hatvanas évek második felében — a KMK-val együttműködve, nevezetesen Sallai István kidolgozásában — elkészült egy, a központi könyvtár új épületére, valamint a tervidőszakban létesítendő könyvtárak nagyságrendjére és a hálózat regionális szervezetére vonatkozó koncepció. Mindezek intézeten belül is megvitatásra és elfogadásra kerültek. Ezt követően, 1972 augusztusában a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága határozatot hozott a Fővárosi Szabó Ervin Könvytár komplex távlati fejlesztési és szervezeti tervének, valamint a központi könyvtárépület bővítési tervének elkészítésére. A tanácsi közművelődési könyvtárak építésének távlati tervét az OKDT 1973- ban fogadta el. Ennek egyik figyelemre méltó elvi megállapítása Budapestre, ill. a főváros könyvtárhálózatára különösen érvényes: „A ma működő könyvtárak megszüntetésére csak az újak létrehozása, ill. a régiekkel szemben fennálló igény elsorvadása után kerülhet sor. Mindaddig a megfelelő karbantartásuk költségvetési előirányzata szükséges. A több változatban készült koncepciókból az utolsót 1973 decemberében állította össze az intézmény. Határozati szintre e dokumentumok nem emelkedtek, de gyakorlati vonatkozásban orientáló, eligazító funkciót töltenek be és munkaeszközként a rövid távú tervezésnél, mint kiindulópontot mindig figyelembe vesszük a bennük megfogalmazott alapelveket. A hálózat szervezetére vonatkozó távlati koncepciót is alapul véve szükségesnek látszik folyamatosan olyan szervezeti változásokat megvalósítani, amelyek erősítik a hálózat egységes szervezetét, bővítik a központi szolgáltatások körét, differenciált szolgáltatási szinteket hoznak létre és javítják az egy kerületen belüli könyvtári tevékenység helyi koordinálásának a feltételeit. Figyelembe veendők ennél a hasonló nagyságrendű világvárosok könyvtári szervezetének tapasztalatai, illetve modern tendenciái. A szolgáltatási szintek szerinti differenciálódást folyamatosan az alábbi módon szükséges és lehetséges kiépíteni: 125
