A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Király Lászlóné - Szőke Tiborné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlődése 1970-1975
1970 1975 A és В típusú között2 В és C típusú között 23 23 C típusú 34 33 D típusú 34 31 Összesen 91 89 Bibliobusz szolgálati helye — 13 A szolgálati helyek száma annak ellenére csökkent, hogy új könyvtári egységek kezdték meg működésüket. Ez a tendencia pozitívnak tekinthető, a számszerű csökkenés ugyanis a hálózatszervezet koncentrációjának a következménye. 1974-75-ben szervezetileg egyesült a kőbányai 12-es felnőtt és 12-es gyermetckkonyvtár, valamint a József Attila lakótelepi 48 -as felnőtt és 15 -ös gyermekkönyvtár. Mindkét esetben azonos épületben, azonos szinten működő könyvtárak egyesítésére került sor. Az ésszerűbb hálózatépítési elveknek megfelelően a korábbi kerületi könyvtárként működött 41-es káposztásmegyeri a 28-as újpesti könyvtár fiókja lett; a rákoscsabai volt 40-es könyvtár pedig a rákoskeresztúri 36- os könyvtár fiókjaként működik. A tárgyalt időszak lontos eredménye a 13 állomáshelyet ellátó bibliobusz megindítása, s ugyancsak megtörtént a második mozgó könyvtár működésének előkészítése. A két bibliobusz állomáshelyeinek kialakítása lehetővé tette hat „D típusú fiókkönyvtár megszüntetését. Meg nem felelő helyisége miatt szűnt meg egy fiókkönyvtár a IX. kerületben. Ez a szervezeti módosulás a változás kezdetét jelzi egy ellátási szintek szerint jobban tagolt szervezet és központosítottabb ellátás irányába. Hasonló szervezeti módosításokra — ilyen pl. a legkisebb önálló egységek fiókkönyvtárrá szervezése - a jövőben is szükség lesz. A KÖZPONTI ELLÁTÁS A központi ellátás kezdeti elemeivel a FSZEK hálózatában az elmúlt ötéves tervidőszakot megelőző években is találkozhattunk. A FSZEK centralizáltan működő hálózata elősegítette a művelődéspolitikai célkitűzéseknek alárendelt módszertani és ellátó tevékenység egységes és kölcsönhatásban történő érvényesítését. így már a korábbi esztendőkben megvalósult a központi anyagellátás, létrejött a központi könyvkötészet és a központi TMK műhely, mely a kisebb karbantartó és gyorsjavító munkák ellátására hivatott. A nagyobb volumenű gazdálkodási és ügyviteli feladatok központi ellátása, (perlés, számvitel, stb.) az egész hálózat anyagát feltáró központi katalógus, a hálózati könyvraktár, a tájékoztató és p.ro- pagandaeszközökkel történő központi ellátás rendszere, valamint a centralizált munkaerő-gazdálkodás ebben a szervezetben fejlődött ki. A potenciális lehetőségek további bővítését, kifejlesztését akadályozzák a kedvezőtlen műhelyviszonyok, az anyagi eszközök, a technikai felszereltség és a , járműpark” szűkössége , a központi könyvtárépület alapterületének elégtelensége. A III. országos könyvtárügyi konferencia kiemelten hangsúlyozta a központi szolgáltatások kifejlesztésének, ill. továbbfejlesztésének nagy fontosságát. Megítélésünk szerint ez a legszorosabb korrelációban van a gépesítéssel. A feltétetek megteremtését, ill. javítását az 1970/75- ös időszakban ebben a vonatkozásban objektív tényezők meglehetősen korlátozták. Valamelyes szűkreszabott, de nélkülözhetetlen gépesítést mégis sikerült megvalósítani és ez hatékonyabbá tette a munkát. (Romayor sokszorosítógép, könyvkötő- és vágógép, másolóberendezés, szedőírógép, filmvetítőgép, minigráf, számológépek 116
