A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Sándor Ottóné: Ifjúsági olvasószolgálat a kerületi könyvtárakban

IFJÚSÁGI OLVASÓSZOLGÁLAT A KERÜLETI KÖNYVTARA KHAN Az ifjúság nevelésében a családon, az iskolán, a munkahelyen és az ifjúsági szerveze­ten kívül fontos szerep jut a művelődési intézményeknek, köztük a könyvtáraknak is. Az emberiség haladó kultúrájának megismerésében, a tartalmas életmód kialakításában elengedhetetlen a könyv, az olvasás. Az ifjúság olvasóvá nevelésében, olvasási kultúrájának fejlesztésében a fővárosban nagy részük van a FSZEK kerületi könyvtárainak. Dolgozatommal kettős célt szeretnék elérni: az ifjúsági szolgálat vázlatos történeti áttekintésével erősíteni azoknak az ifjúsági felelősöknek a hivatástudatát, akik most kezdik a munkát, a problémák felvetésével, a helyi sajátos feladatok megjelölésével segíteni a továbblé­pést, a jövő közművelődési ifjúsági szolgálatának tervezését hálózatunkban. Erre ösztönöz valamennyiünket, akik ezen a területen dolgozunk az „Irányelvek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítására”1 című dokumentum is, amely megjelöli a főbb feladato­kat, de a megoldás módjának kidolgozását a könyvtárosok hozzáértésére, kísérletező kedvé­re, és a módszertani irányító szervek mérlegelésére bízza. Kimondja, hogy „Az ifjúsággal való sajátos szempontú foglalkozás megkívánja a közművelődési könyvtárakban ifjúsági szolgálat kialakítását. Ezt akkor is meg kell csinálni, ha a könyvtárak jelenleg nem tudnak az ifjúság számára külön helyiséget biztosítani. E szolgálatot csak jó nevelői érzékkel és lehetőleg nevelési gyakorlattal is rendelkező könyvtárosok vezethetik. Munkakörük meg­szervezésére szükség van mindazokban a könyvtárakban is, ahol az ifjúsági szolgálat bizonyos fokú elkülönítése kívánatos.”1 2 A továbbiakban előírja, hogy 1975-ig minden nagyobb közművelődési könyvtárban létre kell hozni az ifjúsági szolgálatot. I. Az ifjúsági olvasószolgálat alakulása A könyvtári munkában hosszú évek óta kiemelt feladatnak tekintik a könyvtárosok a fiatalokkal való foglalkozást. A 60-as évek elején ennek gerincét a József Attila olvasó­mozgalom alkotta. Legnagyobb erénye az volt, hogy ráirányította a figyelmet az ifjúsággal való szervezett foglalkozásra. A mozgalom utolsó évei egybeestek a szabadpolcrendszerre való áttéréssel (1957 novemberében nyílik meg a Kertész utcai 22-es könyvtár), mely minőségi változást hozott a könyvtári szolgáltatásban. Megteremtette az állományhasz- nálat fokozott differenciálásának és a szolgáltatások fejlesztésének feltételeit. Folyt a kísérletezés a legjobb olvasószolgálati módszerek kialakítására is. A FSZEK 1961-es Év­könyve a hálózati munka értékelésénél arról számol be, hogy több kerületi könyvtárban, központi helyen áll a fiatalokkal való foglalkozás. Egymás után alakulnak a fiatal olvasó­1 Művelődésügyi Közlöny 1971/24. sz. 2 Irányelvek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítására. Műv. Közi. 1971/24. sz. 4. pont. 207

Next

/
Thumbnails
Contents