A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Sándor Ottóné: Ifjúsági olvasószolgálat a kerületi könyvtárakban

kát összefogó művelődési körök. Sok könyvtár foglalkozik rendszeresen az ipari tanulókkal, és figyeli az általuk olvasott irodalmat. Másutt érettségire, felvételire előkészítő előadásokat szerveznek.

1965-ben a József Attila olvasómozgalom szakbizottságából a KISZ KB megszervezte a Központi Ifjúsági Olvasószolgálatot. 1966-ban a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ KB összehívta a Központi Ifjúsági Olvasószolgálat I. csillebérci konferenciáját, amelyet megelőzött az MM Könyvtárosztályának országos tájékozódása a könyvtárakban folyó ifjúsági munkáról. A konferencián elismeréssel szólnak hálózatunkról: „Az ifjúsági szolgálat megszervezésének problémája már régóta foglalkoztatja a könyvtárakat. Nem véletlen hogy éppen a legrégibb és legfejlettebb közművelődési könyvtári hálózat a FSZEK kísérelte meg először az ifjúsági szolgálatnak a felnőttekétől való különválasztását. A FSZEK Módszertani Osztályán külön felelőse van évek óta a munkának.”3

Ebben az időben alakultak a pécsi és a szegedi ifjúsági könyvtárak is. A konferencia néhány igen fontos, — ma is érvényben levő — elvi megállapítása az ifjúsági szolgálat fejlesztésére vonatkozóan:

— Az ifjúság, az olvasótábornak a jövő szempontjából legfontosabb rétege.

— Az ifjúsági munka pedagógiai munka, mely csupán akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a korosztály fejlődéslélektani és szociológiai adottságait.

— A munka tartalmi vonatkozásában legfontosabb a korszerű általános műveltségi anyag terjesztése, a szakműveltség megszerzésének elősegítése középszinten, s a fiatalok életkorát figyelembe vevő esztétikai nevelés.

— A könyvtárak ne elszigetelten, hanem a fiatalokkal foglalkozó egyéb intézményekkel, és az ifjúsági mozgalommal közösen végezzék munkájukat, e tekintetben legyenek kezdeményezők.

— Az ifjúsági szolgálat rétegenként differenciálódjék.

— Az ifjúsági szolgálat a közművelődési könyvtárak felnőtt részlegének szerves része.

1968-ban rendezték meg a II. csillebérci konferenciát, amelynek egyik legfontosabb momentuma az Olvasó Ifjúságért mozgalom meghirdetése volt, az Olvasó Népért mozgalom keretén belül. Fontos feladatként fogalmazta meg az ifjúság ízlésének alakítását, a fiatal könyvtári tagok számának bővítését, a különböző ifjúsági rétegek eltérő adottságainak szem előtt tartását, a meglevő lehetőségek jobb kihasználását, és a fiatalok öntevékenységének biztosítását.

Kijelölte a KISZ szervezetek számára a konkrét tennivalókat is. Éves akció-programjaikban meg kell teremteni az olvasás lehetőségeit. Legyen állandó feladatuk a könyvtári tagtoborzás segítése. Tervezzenek olyan rendezvényeket, amelyek felébresztik az olvasási kedvet, s ezeket lehetőleg tartsák a könyvtárban. A KISZ szervezetekben legyenek „olvasó felelősök”. Politikai, kulturális rendezvényeik során éljenek a könyvtár nyújtotta nevelési lehetőségekkel.

A konferencia ismét leszögezte, hogy az ifjúsági olvasószolgálat az egész könyvtári munka szerves, de elkülönítendő része. Felhívta a figyelmet az ifjúsági felelősök munkájának továbbfejlesztésére. Külön foglalkozik — a fiatalok körében végzett — olvasószervezés szempontjából fontos rétegekkel, a toborzás módszereivel, a könyvtári propagandával.

Az Olvasó Ifjúságért mozgalom keretében 1969-ben két nagy országos akció zajlott le. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére a KISZ KB által meghirdetett „Játék és vallomás” olvasónapló-pályázat, és a Lenin centenáriumra — az MSZBT és más társadalmi szervezetek által — megszervezett Jubileumi olvasómozgalom. Az olvasónaplóban akiszeseknek és a könyvtárosoknak csak kis hányada ismerte fel az olvasóvá nevelés,

3 Az ifjúsági szolgálat a közművelődési könyvtárakban. (A csillebérci konferencia anyaga. 1966. ápr. 28-29.) KMK. Bp. 1967. 30. 1.

208