A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Horváth Alice: Adatok a XV. századi építészetelmélet kutatásához a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár „Zichy-kódexe” alapján
ADATOK A XV. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETELMÉLET KUTATÁSÁHOZ A FŐVÁROSI SZABO ERVIN KÖNYVTÁR „ZICHY-KÓDEXE” ALAPJÁN* A reneszánsz építészet történetének egyedülállóan érdekes dokumentumát őrzi a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: egy XV. századból származó építészkéziratot. A kódex a kor művészeinek sokirányú érdeklődését dokumentálva antik építészeti elemek, épületek rajzain kívül egy építészetről szóló „Trattato” kéziratot, antik feliratok rövidítéseinek szótárát, keleti ornamensgyűjteményt és a rajzok kiegészítésével párhuzamosan gyűjtött mintegy 250 XV — XVI. századi olasz költeményt is tartalmaz. A kódex építészettörténeti értékelésére eddig nem került sor, noha 1861-ben Henszl- mann Imre röviden ismertette1, s említése a modern szakirodalomban is megtalálható.2 Az Archaeológiai Közlemények második kötetében jelent meg Henszlmann első tudósítása a kódexről: „Gróf Zichy Ödön egy régi olasz kézirat és kézrajz könyvet közölt velem, amelyet Literati Nemes Samu testvérének, néhai gróf Zichy Jenőnek ily megjegyzéssel adott el: Ezen ritkaság nekem íLiteratinak) ajánltatott, mint Corvin királyunk építőmesterének egykori tulajdona.” A könyv Magyarországra 1841-ben kerülhetett. A legújabb szakirodalomban ugyanis feltűnt még két XV. századi kódex, amelyek Literatin keresztül kerültek Magyarországra.3 Mindkettő eredetileg a velencei S. Andrea del Litore karthauzi kolostorból származott. Ehhez a csoporthoz tartozhatott a budapesti Zichy-kódex is, ugyanis legkésőbbi bejegyzett tulajdonosát, Angelo-t ebben a velencei templomban temették el. A kódex többi, XVI. századi bejegyzései is erősen kötődnek Velencéhez. A 199. lapon feljegyzett Brenta szabályozási, illetve szintezési rajz is ilyen vonatkozású. A folyó első szintezése 1489-ben történt, résztvevőinek nevét a fenti kódexlap őrizte meg. A második * 1910-ben került könyvtárunk központja tulajdonába az irodalom- és építészettörténeti szempontból egyaránt értékes, azóta világhírűvé lett „Zichy-kódex”. A XV — XVI. századi olasz humanista versekről amelyeket a kódexben találtak, Szabó Ervin felkérésére a Fővárosi Könyvtár Értesítőjében (1914) közölte első tanulmányát Zambra Alajos. A kódexben levő, ugyancsak reneszánszkori építészeti rajzokról és értekezésről most, 60 esztendő múltán közlünk rövid áttekintést dr. Horváth Alice, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos munkatársa tollából. (Szerk. megj.) 1 Henszlmann Imre: I. Mátyás király állítólagos építészének kózirati munkája az építészetről. Archaeolo- giai Közlemények 2. köt. Budapest 1861. 165 1. 2 Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Budapest 1966. I. köt. 596 1. Ennek alapján t mit am a kódexet azonosítani. Radó P.: Libri liturgici. . . Bpest 1973. két kéziratos könyvet említ, amelyek a velencei Í8. Andrea de Litore kolostorból származnak: Bibi. Nat. Hung, c.l.m.ae. 139 és Bibi. Nat. Hung, c.l.m.ae. 112. Mindkettőt Literati Nemes Sámuel vásárolta 1841-ben. Ezekkel együtt kerülhetett Magyarországra a XVI. században már elpusztult kolostor könyvtárának maradványai közül a Zichy-kódex is, ugyanis ebben is találunk a S. Andrea-ra vonatkozó utalást. Egyébként a templom helyére építette Sanmicheli 1554— 1571 között az ugyanilyen elnevezésű erődöt. 137
