A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Horváth Alice: Adatok a XV. századi építészetelmélet kutatásához a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár „Zichy-kódexe” alapján
szabályozást 1507-ben a lagúnák ismételt eliszaposodása tette szükségessé, s ehhez a veronai származású építész és humanista Fra Giocondo „négyféle javaslatot adott a régi és új folyószint pontos szintézise és összehasonlítása alapján.”4 Kódexünk 199. lapján a Brenta régi és új szintjének éppen ilyen összehasonlító felmérése látható. A munkát azonban nem Fra Giocondo, hanem Alessio da Bergamo kapta meg a velenceiektől5, akiről a kódexlap névfelsorolásából kiderül, hogy már 1489-ben is résztvett e munkálatokban. A kódex velencei építészeti vonatkozásaihoz tartozik még az a bejegyzés is, amely a Sansovino által épített velencei könyvtár egy részének építés közben történt összeomlását mondja el. „1545 . . .a ore 12 di nőtte decenbrio chasco la volta et parte delà fazada della fabbricha. . .delà panataria fatto per il Sansovino in piaza de S marcho”6 Ez a legkésőbbi évszámos bejegyzés. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kódex a XVI. század első évtizedeiben valóban Velencében volt, s a benne említett Brenta szintezési bejegyzés alapján Fra Giocondo da Veronával vagy körével hozható kapcsolatba. Fra Giocondo korának legjobb Vitruvius ismerője volt, az ő nevéhez fűződik az első olasz Vitruvius kiadás, amely 1511-ben jelent meg Velencében. Önálló építészeti teóriáját nem ismerjük, azonban éppen a budapesti kódex kapcsán is felmerül Francesco di Giorgio Martinivel való kapcsolata, illetve annak a meghatározása, hogy Martini építészeti Trattato- jának vitruviánus jellegét milyen mértékben kell Fra Giocondo hatásának tulajdonítanunk. A budapesti kódex 30. lapján ugyanis a következő bejegyzés olvasható: „Quando andante aurbjno djmandate dj franco dj Giorgio dasjena arhjtetore cha о dj butjegha”7 azaz: „ha Urbinoba érkezel, keresd fel Francesco di Giorgio da Siena házát vagy műhelyét.” A kódex építészeti rajzai valószínűleg két kéztől származnak. A rajzok összehasonlítása alapján arra gondolhatunk, hogy a kódex eredetileg valamilyen, az építészethez társművészként kapcsolódó mester mintakönyve volt, aki valóban eljuthatott Urbinoba. Tőle a könyv Francesco di Giorgio-hoz vagy környezetéhez kerülhetett, aki újabb lapokat kötött hozzá8, a rajzgyűjteményt antik építészeti részletekkel, antik feliratok gyűjteményével gazdagította. Később építészeti értekezésének egyik korai változatát másolta, vagy másoltatta bele.9 Ezt a feltételezést főleg az támogatja, hogy a könyvben kétszer kezdődik el az építészeti értekezés. Az első még teljesen kiforratlan formában próbálja az építészet arány- törvényeit az emberi test arányaival párhuzamba állítani, a másodiknál a geometria és a mérés alapjainak ismertetésével indítja bevezetőjét.10 11 Francesco di Giorgio az Itáliában található összes antik emlék feldolgozását tervezte, ennek a tevékenységének számos emléke fennmaradt a torinói Bibi. Saluzziana és a firenzei Uffizi rajzgyűjteményében.11 A budapesti kódexben is számtalan antik párkány, lábazat, friz, pilaszterdisz, oltár van lerajzolva — nem helyszíni vázlat, hanem gyűjtemény formájában. Néhány emléken megjelölték, hogy hol található, pl. „A roma”12, „in sto Pietro 4 Thieme — Becker: Allgemeines Laxikon. XIV. 65 1. 5 U. ott. ° Zichy-kódex f. 1. v.: „1545 december. . .éjjel 12 órakor leomlott a boltozat és a homlokzat egy része a könyvtár építkezésén, amelyet Sansovino épített a Sz. Márk téren.” 7 Zichy-kódex f. 30. Az eredeti számozás szerint ez az f. 40 volt. 8 Ezt a kódex kétféle vízjel-csoportja is valószínűsiti. 9 Az értekezés korábbi változatára utal az is, hogy erősen Vitruvius hatása alatt készült, néhány pontban mint pl. a templomok elrendezésének ismertetésénél, követi azt, a 128. oldalon megjegyzi: „Qui finisse Vit- ruvio chesono in fine capitolj 60” Vitruvius hatásának vizsgálatára a kódex szövegének folyamatban levő elemzése, amelyről külön tanulmányban kívánok beszámolni, bizonyára igen érdekes adatokat nyújt. 10 Zichy-kódex f. 1. v„ Zichy-kódex f. 89 v. és folytatása. 11 Zádor A.: i. m. 25 1. 12 Zichy-kódex f. 61 133
