A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Kovács Csilla: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiállításai 1930-1960

Példaként az 1959-es év kiállításainak tartalom szerinti megoszlását is közlöm: Tárgy A kiállítások száma Politikai 306 Természettudományi 78 Irodalmi 178 Egyéb felnőttkönyvtári kiállítás 385 A gyermekkönyvtárakban rendezett kiállítás 449 A kiállítások 68%-át felnőtt olvasók számára rendezték. E nagyobb arányt az is magyarázza, hogy a gyermekkönyvtárak szűkös, kicsi helyiségekben működnek, nem na­gyon rendelkeznek kiállítások rendezéséhez szükséges hellyel. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a szabadpolcra való áttérés milyen élénkítő hatással volt a kiállítások számá­nak növekedésére és tartalmi gazdagodására, valamint esztétikai színvonalára. A kerületi könyvtárosok szerint a szabadpolc számtalan lehetőséget kínál az érdeklődés felkeltésére. A művek kiemelése a polcról újszerűséget, változatosságot jelent, valósággal kis tematikus kiállítások rendezésére nyújt alkalmat, s bizonyítja, hogy kevés, de jellemző művel is ki lehet fejezni a mondanivalót. Néhány szót a kerületi könyvtárak kiállítás-rendezési módszereiről. Az elhelyezés szinte ahány könyvtár, annyiféle, ennek részben objektív helyiség okai vannak. A kiállí­tások elhelyezésében az elrendezésben a szabálytalan, de összefüggő és áttekinthető meg­oldásokra törekedtek. A kiállítást ötletes segédanyagokkal élénkítették; képekkel, a témá­hoz illő, stílusban harmonizáló kiegészítő tárgyakkal, röplapokkal, levelekkel, rajzokkal, sokrétűen világították meg a kérdéses tárgykör ismeretanyagát. Törekedtek továbbá a jó színhatásokra, a kiállítás egységes hangulatának megteremtésére is. Ez a módszer természetesen többéves gyakorlat alapján alakult ki. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiállításainak jelentősége Budapesten a múzeumok, képtárak, bemutatótermek kiállításainak tömege várja az érdeklődőket és nyújt számukra változatos ismereteket. A könyvtári kiállítás kereste és megtalálta ebben az információt nyújtó rendszerben a maga helyét és szerepét, noha nem versenyzett és nem is versenyezhetett az eleve kiállítás-rendezésre létrehozott és arra alkal­mas intézményekkel. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és hálózata sajátos eszközeivel készítette és készíti kiállításait a maga anyagából, vagy kiegészíti a társ- és rokonintézmények anyagával. Egy-egy téma kapcsán megpróbálja bemutatni mindazt a szellemi értéket, amely a könyv­tár polcain egyébként rejtve maradna. A központi könyvtár helyiségproblémái közismertek. A neobarokk stílusban épült Wenckheim-palota eleve alkalmatlan volt könyvtár céljára és ma már méginkább az. Egyelőre azonban ez az egyedüli lehetőség, itt kell korszerű feladatokat magas színvona­lon, korszerűtlen feltételek mellett végezni. A központi könyvtárban minden kiállítás ren­dezésekor csupán a lépcsőház adta kerettel lehet számolni. Sajnos, a helyiséggondok a hálózat könyvtárainak tetemes részére is vonatkoznak. A kiállításaink témafelfogása jelentősen különbözik a felszabadulás előtt uralkodó felfogástól. 1945 előtt inkább a demonstratív és dekoratív célokra törekedtek. A könyv- ritkaságok, biblic fii kiadások bemutatása veit a fő cél, a téma összefüggései, társadalmi­történelmi vonatkozásai nem kaptak megfelelő hangsúlyt. Könyvtári kiállításokat, saját otthonában a könyvtár nem rendezett. Helyette a budapesti országos jelentőségű kiállításokhoz gyűjtötték össze a könyvtár birtokában levő anyagokat. Tehát kívülről kért — elsősorban, sőt gyakran egyáltalán nem könyvtári célt szolgáló — előre megjelölt téma irodalmával szerepelt a könyvtár a külső kiállításokon. A felszabadulás után, elismerve a könyvtári munkában a kiállítás nyújtotta lehető­130

Next

/
Thumbnails
Contents