A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Kovács Csilla: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiállításai 1930-1960
kerületi Szörényi utcai, a VI. kerületi Népköztársaság úti, a IX. kerületi Boráros téri, a XII. kerületi Böszörményi úti, az V. kerületi Királyi Pál utcai és a XVI. kerületi sashalmi könyvtár kiállításai. A VI. kerület Népköztársaság úti könyvtár többek között ilyen címmel rendezett kiállítást: ,,A magyar sport tíz éve”, „Mire tanít a fizika?”, „A zene birodalmában” stb. Itt kell megemlékezni arról a segítségről is, amit a nagy országos könyvtári kiállításokhoz nyújtottak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szakemberei. Különösen a bibliográfiai osztály vezetőjének, Tiszay Andornak közreműködése volt eredményes a magyar könyvtárügyi kiállításkultúra fejlesztésében. Gazdag ismeretei, esztétikai érzéke és sokéves rutinja olyan elismerést szerzett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, hogy nemcsak a nagy országos kiállításokhoz (1951. Dunaújváros, 1952., 1954., 1955. Budapest stb.).vették igénybe közreműködését a központi könyvtárügyi szervek, hanem példája nyomán kifejlődött az a fiatalokból álló tehetséges kiállítás-rendező, -szervező gárda, amely nagyszabású feladatok önálló megoldására is képes volt. Tudomásom szerint Tiszay Andor készítette az első jelentős írás- és könyvtártörténeti vándorkiállítást is, amelynek szép tablói az ország számos vidéki könyvtárában megfordultak. 1956-ban a központi könyvtárban nagyobb kiállítás készült, mindkettő az első negyedévben. Januárban nyílt meg Picasso müveinek reprodukciós kiállítása nagy közönség- sikerrel. Hatására észrevehetően emelkedett a képzőművészeti könyvanyag forgalma. A másik kiállítás a XIX. századi orosz realista festőművészen alkotások reprodukcióinak bemutatása volt. 1956 első negyedében ismét nyomdatechnikai bemutatót tartottak kiadóknak, nyr m- dászoknak és grafikusoknak: ezúttal a külföldi könyvekből és könyvborítókból. Áprilisban a Képzőművészeti Szövetséggel közös kiállítást rendeztek a legutóbbi években vásárolt művészeti könyvekből. Az 1956-os esztendőben még kis kiállításokra került sor az évfordulók alkalmából is; így Dosztojevszkij- és Heine-kiállítás volt az első, Ibsen-kiállítás a második és Rembrandt-emlékkiállítás a harmadik negyedévben. Az ellenforradalom és a konszolidáció időszaka A szabadpolc megjelenése (1857 — 1958) Az 1957-es esztendő propagandamunkája az ellenforradalom utáni konszolidáció következtében tulajdonképpen az év második felében kezdődött el. Augusztus 18-án nyílt meg a Szabó Ervin születésének 80. évfordulójára rendezett kiállítás. Ezt követte szeptember közepén a Francia impresszionisták című reprodukció-kiállítás, amelyben a saját anyagon kívül a Francia Intézet és a Szépművészeti Múzeum anyaga is szerepelt. Ennek a kiállításnak napról napra több látogatója volt, közülük sokan újra és újra eljöttek, hogy gyönyörködjenek a francia impresszionista festőművészet remekeinek többszínnyomású reprodukcióiban. A szűk területen kissé zsúfoltnak tűnt a körülbelül 250 színes nyomat. Talán a kevesebb jobb lett volna, bár a rendelkezésre álló anyagból — helyszűke miatt — még így is számos világhírű reprodukció maradt ki. A kiállítás rendezői önkritikusan mérlegelték, hogy vajon az előző évek objektív gondjai, problémái ellenére érdemes volt-e ennyi energiát és időt fordítani a kiállítás megrendezésére. A sokezernyi látogató és a kiállítási vendégnapló bejegyzései alapján azonban bebizonyosodott, hogy helyesen cselekedtek. Járható ez az út, és a könyvtári munkának hasznára válik, öregbíti a könyvtár hírnevét. A kiállítással kapcsc latban a könyvtárban 4 előadás ve lt: szeptemberben Genthon István és Farkas Zoltán, októberben Kampis Antal és Németh Lajos neves művészettörténészeink ismertették a francia impresszionista festőművészetet és irányzatait. A kiállításnak olyan sikere volt, hogy október végéig meg kellett hosszabbítani, a látogatók száma meghaladta a hétezret. Az anyag egy részét újra kiállították a 22-es 121
