A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Szalai Ágnes: A tizedik évfordulójára készülő Zenei könyvtárról

olasz, orosz) cédulaszótárt készítettünk azokból a könyvtári és zenei műszavakból, szak- kifejezésekből, melyek a címleírásokban rendszeresen előfordulnak. Ez a kis szótár — különösen a diákok számára — nagyon megkönnyíti a katalógus használatát. Reference munkánk igényességét, színvonalát a katalógusok és az analitikusan fel­tárt anyag mellett gazdag kézikönyvtárunk biztosítja, melyben megtalálható a tájékozta­táshoz és kutatáshoz szükséges zenei szakirodalom, a zenei könyvészet alapvetően fontos lexikonjai, enciklopédiák, műszótárak, műjegyzékek, bibliográfiák. A Zenei Könyvtár 10 éves évfordulójára kiadványt szerkesztettünk, melyben válo­gatást adunk könyv- és kottaanyagunkból. Célunk az volt, hogy akik még nem ismerik könyvtárunkat, képet kapjanak közel 30 000 műből álló gyűjteményünk összetételéről, jellegéről. A kiadványokban közöljük kézikönyvtárunk teljes anyagát is, felsoroljuk azokat a fontos kotta- és könyvsorozatokat, melyeket folyamatosan gyűjtünk, ismertetjük, hogy milyen összkiadásaink vannak. Központi címjegyzék a zenei könyvtárak anya­gáról sajnos még nem készült. Ez a kis válogatás szerény tájékoztatást is igyekszik nyújtani a kutatóknak, zenei könyvtáros kollégáknak arról, hogy mit találhatnak meg könyvtárunkban. Reméljük, hogy az ily módon feltárt anyag újabb olvasókat vonz majd a könyvtárba. A szakmai képzés lehetőségei A szerzeményezést, katalogizálást, szakozást, a katalógusok és kiadványok szerkesz­tését és az olvasószolgálati és tájékoztató munkát a könyvtár négy munkatársa végzi. Egy könyvtárosnak zenei, kettőnek könyvtáros és egynek zenei és könyvtárosi képzettsége van. Tíz év alatt, a munkafolyamatok gyakorlata közben váltak zenei könyvtáros szak­emberekké. A zenei könyvtárosság magyar nyelvű tan- vagy szakkönyve nem áll rendelkezésünkre. A zeneművek címleírási szabványának csak vázlatos kísérlete készült el. Az ETO 78-as szaka^elavult, módosításra szorul. Úttörőmunkát végzünk, nagyszerű, de nehéz feladat. Az utóbbi években az ország minden területén sorra létesülnek a fonotékák. A szak­emberek hiánya hamarosan nyilvánvalóvá vált. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1972-ben másfél éves továbbképző tanfolyamot indított a már működő, illetve a létesítendő fonotékák munkatársai számára. A hallgatóknak az előadások mellett külön­böző írásos segédanyag is rendelkezésére állt. A tudományos zenei könyvtáraknak is ko­moly problémát jelent a megfelelő szakember utánpótlás. Feltétlenül szükség van arra, hogy a zenei könyvtárosképzés az elkövetkező pvekben is ehhez hasonló, vagy még inten­zívebb formában biztosítva legyen. A fonotéka-hálózat fejlődik, szükség van képzett szak­emberekre és megfelelő magyar nyelvű segédkönyvekre. A szakmai fejlődésnek elengedhetetlenül fontos része, hogy a könyvtáros ismerje a könyvtáros-szakirodalmat és tapasztalatokat merítsen más könyvtárak tevékenységéből. A könyvtáros munkájának legjobb mércéje az olvasótábor. Ha állandó érzékenységgel reagálunk az igényekre, helyesen szerzeményezünk. A katalógushasználat közben felme­rülő problémákat hasznosítjuk a feldolgozómunkában. A könyvtáros természetesen nem elégedhet meg a jelenben felmerülő igények kutatásával. A koncepciózus anyaggyűjtéshez és feltáró munkához — különösen a szakkönyvtárakban — nem elegendő a közvetlen környezet vizsgálata. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy minden alapvető (angol, német, orosz stb.) zenei könyvtáros szakirodalmat, kézikönyvet, szabványt, másodfokú bibliog­ráfiát megvásároljunk. Ezeknek a segédkönyveknek a tanulmányozása szélesítette szakmai látókörünket, bővítette ismereteinket. Szükségessé vált az elméleti ismerkedés után tapasztalatokat szerezni más könyvtárak gyakorlati tevékenységéből, működésében figyelni más közművelődési, nyilvános zenei könyvtárak munkáját. 114

Next

/
Thumbnails
Contents