A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Szalai Ágnes: A tizedik évfordulójára készülő Zenei könyvtárról

d) sorozatokra,

e) történelmi személyekre, akikről zeneművek készültek,

f) zeneszerzőkre, akiknek nevére zeneműveket komponáltak,

g) költőkre, írókra, akiknek műveit megzenésítették.

2. Zeneszerzők betűrendes katalógusa

a teljes kottaanyag, szerzőn belül a művek műfaj szerinti csoportosításban.

3. Zeneművek szakkatalógusa az ETO rendszere alapján.

4. Speciálkatalógusok: (szakrendi csoportosításban)

a) partitúrák katalógusa,

b ) zongorakivonatok katalógusa, c) gyűjteményes művek, antológiák katalógusa.

5. Címkatalógus:

a) utalók a zeneművek eredeti címére,

b) utalók a zeneművek más nyelvű címeire,

c) utalók a zeneművek alcímeire,

d) utalók a zenemüvek köztudatba átment népszerű neveire.

11. Könyvek

1. Betűrendes katalógus

A teljes könyvanyag a szerzők betűrendjében.

Utalók, beépítve a betűrendbe:

a) azokra a zeneszerzőkre, akikről az életrajzok, tanulmányok készültek,

b) sorozatokra,

c) szerkesztőkre, összeállítókra.

Analitikus címfelvételek beépítve a katalógusba (megkülönböztetésül rózsaszínű cédulán)

a) antológiákból, tanulmánykötetek anyagából,

b) a könyvtárba érkező folyóiratok cikkanyagából.

2. Könyvek szakkatalógusa az ETO rendszere alapján.

A feldolgozó munka minden fázisát a könyvtár négy munkatársa végzi. A zeneművek címleírási szabványa még nem készült el. Címleíró munkánkhoz a FSZEK központjának címleírási szabályait vettük alapul, tanulmányoztuk a „Code International de Catalogage de la Musique”-t, külföldi zenei könyvtárak módszereit és kialakítottuk a zeneművek speciális katalogizálási szabályait. Az ETO 78-as szakának átdolgozása csak most készül. Mivel a rendszer a 19. század első feléig kialakult klasszikus zenei formák alapján készült, egészében nem alkalmas a modern zeneirodalom műveinek és elméletének rendszerezésére, így kénytelenek voltunk bővítéseket, módosításokat alkalmazni.2 A megfelelő szabványok hiánya megnehezítette a munkát. Kísérletezések, szakmai viták, megbeszélések során alakult ki könyvtárunk feldolgozó munkájának rendszere. A katalógusok gyors és könnyű kezelhetőségéről, az állomány sokoldalú feltárásának helyességéről meggyőződhettünk mind az olvasók, mind pedig a szakemberek észrevételezéseiből.

Az a munkaszervezési forma, hogy minden könyvtáros feldolgozó és olvasószolgálati könyvtáros is egyben, lehetővé teszi azt, hogy figyelemmel kísérhessük a katalógushasználatot, közvetlenül kontrollálhassuk feldolgozó módszereink helyességét és a tájékoztató munka során nyert tapasztalatokat felhasználjuk a katalógusszerkesztés, címleírás során.

2 Ld. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve. 1964 — 66.

111