A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Szalai Ágnes: A tizedik évfordulójára készülő Zenei könyvtárról
A feldolgozás szigorú egységességre törekvést és rendet követelő munka, a következetesség feltétele annak, hogy az olvasó jól, pontosan tájékozódjék és a könyvtáros identifikáló munkája korrekt legyen. A kialakított rendszeren belül mégis szükség van időnkénti finomításra, módosításra. Hiszen a zenemüvek feltárásának módszerei most formálódnak, érlelődnek. A könyvtáros számára izgalmas, szép feladatot jelent aktívan részt venni ebben a folyamatban. A XX. század nemcsak a technika és természettudományok óriási sebességű fejlődését hozta. A zenetudomány is szinte hónapról-hónapra árasztja újabb eredményeit. Hatalmas feltáró munka folyik. Kiváló tudósok kutatják a primitív népek és az ókor zenei életét, zeneelméletét. Tanulmányok sora jelenik már meg az öt földrész népeinek népzenéjéről. Zenetörténészek, szakemberek százai kutatják az elmúlt századok nagy zeneszerzőinek kéziratait, vizsgálják, rendszerezik munkásságukat. A szakfolyóiratok természetesen rendszeresen közük az újabb kutatások eredményeit. A gyors tájékoztatás érdekében kezdtünk hozzá négy évvel ezelőtt a tanulmánykötetek és a folyóiratok analitikus feltárásához. A tanulmánykötetek teljes anyagát feldolgozzuk, a folyóiratok cikkei közül csak válogatunk. Fokozottan figyeljük azokat a cikkeket, melyek az utolsó évtized zenéjével foglalkoznak és önálló monográfia a témáról vagy a zeneszerzőről még nem jelent meg. így biztosítjuk az olvasók, kutatók számára, hogy egy-egy most feltűnt tehetséges művészről, vagy most születő stílusirányzatról legalább néhány írást kézbe tudjanak venni addig is, míg egy hosszabb lélegzetű tanulmány megjelenik a keresett témáról. Ugyanilyen fontos, szükséges lenne a kották analitikus feldolgozása is. Amint lehetővé válik, megkezdjük a munkát. Rengeteg rejtett érték vár feltárásra. Nagyon sok olyan alapvető fontosságú mű található antológiákban, gyűjteményekben, mely önállóan nem jelent meg. Különösen sürgető volna a renaissance és korabarokk mesterek műveinek analitikus feltárása. A XIV., XV. század alkotásainak nagy részét — a nemzetközi kiadási gyakorlatban is — egyelőre gyűjteményes formában publikálják. Állományunk megsokszorozódna, értéke növekedne, ha a gyűjteményes kötetek anyagát művenként tudnánk katalogizálni. A Zenei Könyvtár bekapcsolódik a zenei életbe A gyűjtés és feltárás munkájának megindítása után feladatunk az volt, hogy minél többen megismerjék könyvtárunkat, Budapest zenekedvelő, művelődni vágyó lakossága és a muzsikusok minél nagyobb számban keressék fel a gyűjteményt. Ennek érdekében sokirányú propagandamunkát kezdtünk. Minden zenei folyóirat közölt ismertetést a könyvtárról. A Népszabadságban, Magyar Nemzetben kéthasábos cikkek jelentek meg vezető zenekritikusok tollából. A Rádió többek között az Új Zenei Újság rovata keretében sugárzott tájékoztató riportot. A TV Zenei Figyelő rovata „A Szabó Ervin Könyvtár Zenei Könyvtárában” címmel tizenkétperces adásban mutatta be a gyűjteményt. A következő hónapban egy másik rovat keretében, ötperces riportban ismét mód nyílt a könyvtár anyagának ismertetésére. Kis, kottával díszített ismertetőt, „szórólapot” készítettünk és elküldtük minden zenei intézménynek; kérésünkre az Operaház és az Országos Filharmónia a bérletekhez, jegyekhez csatolta, hogy a zenebarátok is tudomást szerezzenek a megnyitásról. A Fővárosi Zeneiskola Szervezet igazgatója vállalta, hogy minden zenetanárnak küld egy szórólapot. A TIT zenei előadói minden hallgatónak átadtak egy ismertetőt. Kiadványt szerkesztettünk új szerzeményeink anyagából. 1965 óta 5 kötet jelent meg. Névjegyzéket állítottunk össze azokról a zenebarátokról és hivatásos muzsikusokról, 112
