A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története
1949 — 50-ben a fejlődés újabb fázisához ért az ország. Az ismert politikai torzulások ellenére megkezdődött a szocializmus építése és a kulturális forradalom időszaka. Erre a periódusra esett a hároméves terv befejezése és az ötéves terv kezdeti szakasza. A könyvtárakban a kulturális forradalom a szocialista könyvtárügy kialakításának területén egyúttal a kísérletezés éveit is jelentette. A könyvtárak hatósugara kiszélesedett, olvasótáboruk és könyvforgalmuk megnőtt és ez ebben az esetben nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelentett: megváltozott az olvasók összetétele és a könyvanyag. Rohamos ütemben létesültek új fiókok a peremkerületekben (1949-ben három, 1950-ben és 1951-ben hét-hét). A III. kerületben 1951-ben nyílt meg a békásmegyeri, 1953-ban a csillaghegyi könyvtár. Ezt a munkát akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy az óbudai könyvtárban évenként a három könyvtáros mindegyikére 841 olvasó és 40 344 kötet jutott. Miután akkoriban a felnőtt könyvtárban nem volt szabadpolc, és — a kirakatba kitett könyvektől eltekintve — a köteteket sokszor egyenként kellett a raktárból kicipelni, meg sem kísérelhetjük kiszámítani, hogy ez hány kilométernyi gyaloglást jelentett. 1946 elejétől már Dienes László és Kőhalmi Béla irányították a Szabó Ervin Könyvtárat, a fiókközpont vezetője Braun Róbertné, a fiókhálózat központi irányítója Solti Andrásné lett. 1947-ben a fiókokban normális körülmények között folyt a kölcsönzés, az óbudai fiókot beüvegezték és a fűtés is kielégítő volt. így lassan nekikezdhettek az új kulturális program megvalósításához, bár az ostrom alatt elveszett könyvek felkutatása, a selejtezés és a könyvanyag számbavétele még mindig sok gcndct okozott. Új olvasóréteg tódult a könyvtárakba és a könyvtárosok feladata egyelőre nem is annyira az igények kielégítése, mint az igények felkeltése volt. Folytatódott az iskolai kapcsolatok kiéjűtése, a 8-as fiók könyvekkel látta el a Szél utcai Fiúotthon tanulóit. Csak mint érdekességet említjük meg, hegy a 8-as számú fiók munkanaplója az 1947. év végén komoly eredményként számolt be arról, hogy sikerült a belső kirakat fölé és a munkaszoba íróasztalára világítótesteket szereltetni. Ma már ez mit sem jelentene, akkor komoly ,,luxus”-nak számított. 1948-ban a bővülő költségvetéssel együtt a forgalom is tovább növekedett. A Központ megindította a fiókkönyvtárosok oktatását, rendszeres irodalompolitikai előadásokat és vita-délelőttöket rendezett a számukra. Megkezdődött a fiókok közötti verseny, ennek pontjai: olvasótoborzás, olvasói közvélemény-kutatás, kölcsönzési színvonal verseny, ötletverseny, faliújság- és kirakat készítés. A belső munka és a selejtezés továbbra is sok időt vett igénybe. Ehhez járult a nagy forgalom. A kerületi könyvtárak saját hatósugarukon belül számos könyvállomást létesítettek. 1950-ben 74 könyvállomás működött iskolákban, tömegszervezetekben, üzemekben, mező- gazdasági termelőszövetkezetekben. Az új módszerek és az új tartalom megmutatkozott a könyvtári munkában is, amely színessé, sokoldalúvá vált.5 A fiókok körül kialakultak az olvasók baráti körei, a kirakatok, faliújságok, kiállítások készítése mellett a kerületi könyvtárak sőrűn rendeztek ankétokat, író-olvasó találkozókat, könyvismertető előadásokat, és olvasóértekezleteket, amelyeken a könyvtár munkáját is megvitatták. Ezeknek a rendezvényeknek a száma és jellege — a kerülettől függően — igen eltérő volt, éppen ezért a fiókok tapasztalatcseréje jó tanulságokkal szolgált. A Központ figyelmet fordított arra, hogy a könyvtárosok egyéni tanulás formájában továbbképezzék magukat. Az óbudai fiókban meghatározott napokon a tanulókörön belül ismertették a bel- és külföldi folyóiratok érdekes cikkeit. 3 A könyvtárosok megbecsülését jelentette, hogy 1950-ben rendezték a könyvtári státuszokat. 194 9-ben a könyvtár dolgozóinak kb. fele még ideiglenes alkalmazott volt. 1950-ben gondoskodtak rendszeresített könyvtárosi állásokról, a könyvtár a tudományos intézetekkel egy sorba került és ennek megfelelt a státuszbesorolása is. 86
