A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története

Fellendült az óbudai ifjúsági könyvtár munkája is, ezt előmozdították a Központ által az ifjúsági könyvtárosok részére tartott havi tapasztalatcsere-értekezletek. A könyvtár körül kialakult az ifjúsági aktívahálózat, amely segédkezett a könyvtári munkákban és a könyvvédelmet is feladatának tekintette. Kibővült az iskolai könyvtári propaganda, ezt elősegítették a könyvtár által rendezett mesedélutánok, irodalmi fejtörők és műsoros rendezvények. Ezekben a mozgalmas években alakult ki az óbudai fiók területi munkája. 1950 végére a 8-as számú könyvtárnak 6 könyvállomása volt: Úttörő könyvállomás 120 olvasóval III. kerületi MNDSZ 110 olvasóval Margit Kórház könyvállomása — Csillaghegyi MNDSZ 62 olvasóval Tömbtestület 26 olvasóval Dräsche téglagyár 51 olvasóval Az állomásoknak nemcsak könyveket adott a könyvtár, hanem rendszeresen ellen­őrizte az ott társadalmi munkában dolgozó könyvtárosokat is, akik havonta behozták statisztikáikat az óbudai fiókba. A 8-as könyvtár dolgozói pedig személyesen ellenőrizték az állomások működését.6 A legtöbb előkészítést és szervezési munkát az ankétok igényelték. A kiszemelt olva­sóknak már hetekkel előbb jelezték az ankét, illetve irodalmi előadás időpontját, kiköl­csönözték nekik a megtárgyalandó könyveket. így biztosíthatta a könyvtár, hogy az olva­sók hozzá tudjanak szólni az előadáshoz. Minden ankétot kiterjedt propagandamunka előzött meg. Az előadón kívül rendszerint még kultúrprogramról is gondoskodott a fiók. A Budapesti Pártbizottság által szervezett olvasómozgalom keretében az óbudai könyvtár számos jól sikerült ankétot rendezett, ezek közül az egyikről 1950 májusában a Szabad Nép is megemlékezett. Az 1950 május 17-i ankéton Zádor Pál volt az előadó, ő ismertette Aszta­los István: Szél fúvatlan nem indul c. könyvét. Utána kultúrműsor következett. A ren­dezvénynek 75 résztvevője volt és 11 hozzászólója. A sokféle és elágazó szervezési munka, a növekvő olvasóforgalom, valamint az egyre szaporodó könyvszállítmányok bedolgozása mellett a 8-as fiókban fontos belső feladatokat is elvégeztek. Ezekben az években számolták fel a már ismertetett egykártyás indikátor­rendszert, amely jól bevált egy kisebb könyvállomány esetében. Ezidőtájt azonban a 8-as könyvtár állománya már meghaladta a húszezer kötetet, és az addig sikerrel alkalmazott kölcsönzési módszer már nem bizonyult megfelelőnek. Ugyancsak megbomlott — a selej­tezés és a kiemelt katalóguslapok következtében — az annotált katalógus-rendszer is, bár egyes részei, illetve azok átdolgozott változatai (főleg az irodalom szakban) még sokáig fennmaradtak. A megnövekedett feladatokat tekintetbe véve a könyvtárosok létszáma nem sokkal növekedett, 1950-ben négy könyvtáros látta el a 8-as fiók erősen felduzzadt belső és külső munkáit. Ennek ellenére az óbudai könyvtár mindig nagy súlyt fektetett az olvasókkal való jó kapcsolatok kiépítésére, a magas színvonalú egyéni foglalkozásra. 1950 végén a fiókban változás következett be: Winter Pálné vette át ekkor az óbudai könyvtár vezetését. Az 1950. évi jelentés adataiból megállapíthatjuk, hogy a 8-as fiók ebben az évben 293 napon kölcsönzött a felnőtteknek és 143 napon a gyermekeknek, a heti nyitvatartási órák száma: 34 (28-f 6). A kötetek száma az év végére elérte a 21 669-es számot, ebből 19 655 volt a felnőtt, 2014 az ifjúsági könyv, 49 kurrens felnőtt folyóirat, 6 újság és 5 ifjúsági újság járt ekkor a fiókba. e Az óbudai fióknak voltak még kapcsolatai a Hajógyárral, a Mórleggyárral, a Hegesztőüzemmel, a kerü­leti DISZ szervezettel, az Árpád gimnáziummal, az Óvónőképzővel és számos általános iskolával is. A könyv­tár feladatát képezte a magán kölcsönkönyvtárak és magán-könyvkereskedések selejtezésének ellenőrzése. 87

Next

/
Thumbnails
Contents