A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Weisz Sándomé: A kezelési Szabályzatok története
Új ügyviteli szabályzatok az ellenforradalom éveiben már nem jelentek meg. Körlevelekben, intézkedésekben szabályozták a központ és a fiókok könyvbeszerzését, és vigyáztak arra, hogy még az erősen szűrt könyvállomány se kerülhessen „illetéktelen” olvasók kezébe. A felszabadulás után A felszabadulás után megváltozott a könyvtárpolitika és gyakorlata. Az olvasók nagy tömegeit fogadták az 1949 — 52 közötti fejlesztés nyomán nagy számban létrehozott kerületi könyvtárak. Sokáig nem jelent meg a könyvtár új szervezeti szabályzata és ügyrendje, ugyanis egy gyökeresen új ügyrend kidolgozása hosszú munkafolyamat. A munka Szabó Ervin szellemében indult meg. A könyvtár néhány ügyviteli szabályára következtethetünk az évkönyvekben található „Tájékoztató a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárról” cikkekből. Az 1948-as Évkönyvben olvasható: „1. A központban csak tudományos könyvanyag van. ... 5. Kölcsönzési díj évi 10 forint. (Két részletben is fizethető.) Fővárosi alkalmazottak évi 5 forint, egyetemi, illetve főiskolai hallgatók és bérmunkások évi 2 forintot fizetnek. Kölcsönzési díj fizetése alól az élmunkások és rokonintézmények alkalmazottai mentesek.” A „Közművelődési könyv- tárhálózat”-ra nagyjából azonos feltételek vonatkoznak. Itt külön kiemelik, hogy a gyerekek 6—14 éves korig 2, a 14 — 18 évesek pedig 5 forintot fizetnek. írásos anyag ebből az időszakból kezelési szabályzatra vonatkozóan kevés maradt. Dr. Geréb Lászlóné visszaemlékezései alapján: „A könyvtárak számának nagyarányú növekedése, feladataik sokrétűsége szervezeti változásokat követelt. Szükségessé vált, hogy a könyvtárak a kerületi könyvtár munka központjaivá, a kerületi kultúráiét döntő tényezőivé, a szakszervezeti és tömegszervezeti könyvtárak irányítóivá és segítőivé váljanak. A kerületi tanácsok megalakulásával tehát a fiókok is a kerületi tanácsok népművelési osztályaihoz kerültek. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának Népművelési Osztálya 161/278/1950 sz. rendelkezése 1951. január 1-től kezdődően a fiókokat a kerületi tanácsok hatáskörébe utalja. . . Továbbra is a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár feladatát képezi azonban a népkönyvtárak szakmai irányítása, könyvbeszerzésének intézése, a szaknyomtatvány szétosztása.” Erre az időszakra országosan a centralizált irányítás jellemző. Ez a könyvtári munkára is rányomta bélyegét. Országosan szabályozták a beiratkozási díjat, a statisztikai nyilvántartásokat és adatszolgáltatási kötelezettséget.12 A Horthy fasizmus idején sem volt mindegy, hogy az olvasók mit és mennyit olvasnak. Ez nem lehetett közömbös számunkra sem. Azokban a könyvtárakban, amelyekben a személyi feltételek biztosítottak voltak, az olvasók olvasmányait „személyi lapokon” figyelték. 1951-től bevezette a hálózat, hogy a könyvkártyákon az olvasók számát fel kell tüntetni. Ezzel lehetővé vált, hogy a könyvek forgalmát is ellenőrizzék. 1953- ban a Könyvterjesztő N. V. könyvtárellátó osztályának megalakulása tette lehetővé a könyvek országos központi feldolgozását. 1954 januártól valamennyi kerületi könyvtár önállóan rendeli a könyveket. Ezzel a Fiókközpont régi formában feleslegessé vált. A hálózat irányítását a Módszertani Osztály vette át. 1954- ben megjelent a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szabályzata.13 Két nagy részből áll: 1. Munkarend, 2. Ügyrend. 12 A tömegkönyvtárak kezelési szabályzata. Összeáll.: az Országos Széchényi Könyvtár Módszertani Osztálya. Bp. 1954, Művelt Nép. 57. 1. 13 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár működési szabályzata. Bp. 1954. Jegyzetsoksz. Üzem. 139 1. (Sokszorosítás. ) 6 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve XV. 1970—71. 81
