A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Weisz Sándomé: A kezelési Szabályzatok története
A FŐVÁROSI SZABŐ ERVIN KÖNYVTÁR KEZELÉSI ÉS ÜGYVITELI SZABÁLYZATAINAK TÖRTÉNETE Minden intézmény működésére jellemzőek azok a szabályok, melyek előírják az intézmény célját, működési rendjét, a dolgozók munkarendjét, az intézmény nyilvántartási kötelezettségeit, annak módszereit. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetével az évek során már több tanulmány foglalkozott, legátfogóbb közülük Remete László kötete.1 A könyvtár és a hozzá tartozó hálózat működési szabályzataival azonban ez a tanulmány csak mellékesen foglalkozhatott. A magyar nyelv értelmező szótára szerint, Ügyvitel: „Valamely intézmény, testület vagy vállalat ügyeinek állandó szabályokhoz kötött, folyamatos intézése.”1 2 A meghatározás S allai — Sebestyén: A könyvtáros kézikönyvé-ben a következő: „Az ügyvitel adatok rögzítését, rendszerezését, azaz nyilvántartását is magában foglalja.”3 Mindezeket a szabályokat tartalmazza a könyvtár szervezeti szabályzata, majd az ügyvitel egyre bonyolultabbá és szerteágazóbbá válása miatt az évek folyamán többször változó ügyviteli szabályzatok. A könyvtár első szabályzatai 1899-1903 Áttekintve a könyvtár történetének dokumentumait, a téma kapcsán a következőket kell kiemelnünk: 1899. május 26-án javaslat került a főváros közgyűlése elé, amelynek, alapján megszületett az 1899-es 637. sz. közgyűlési határozat. Ez a határozat mondta ki, hogy meg kell szervezni a főváros könyvtárát és megkísérelte körülírni gyűjtőkörét. Először itt esett szó arról, hogy ki kell dolgozni és a közgyűlés elé terjeszteni a könyvtár szervezeti szabályzattervezetét. 1900 elején Toldy László, a könyvtár vezetője elkészítette a szabályzattervezetet, amely még ez év márciusában megjelent nyomtatásban is. A tervezet mintegy kétharmadát a címfelvételezési szabályok és a szakrendi táblázatok adták. Toldy hazai minták mellett, több külföldi, elsősorban osztrák és német könyvtár rendszeréből merített. A tervezet három részre oszlott. A III. fejezet tartalmazta — a bennünket elsősorban érdeklő — a könyvtár használatára vonatkozó szabályokat. Munkájának több szövegrésze alapja lehetett a későbbi tervezeteknek és elfogadott szabályzatoknak is. Azonban ezt a tervezetet Kőrösy József megvétózta, vétóját a Könyvtári Albizottság indokoltnak találta és megbízták Kőrösyt új szervezeti szabályzattervezet készítésével. Ő 1902. január 14-én két ter72 1 Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. Bp. 1966. FSZEK. 2 A magyar nyelv értelmező szótára. Bp. 1962. Akadémiai Kiadó 7. köt. 101. 1. 3 Sallai István — Sebestyén Géza: A könyvtáros kézikönyve 2. átd. és bőv. kiad. Bp. 1965. Gondolat. 705.1.
