A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Tongori Imréné: Tájékoztató munka a 9-es könyvtárban
A kézi és segédanyag gyarapítása folyamatos feladat. Különös gonddal ügyelünk, hogy mindazokat a könyveket beszerezzük, amelyeket az „Új Könyvek” tájékoztatása alapján forrásértékűnek ítélünk. A lehetőségekhez képest felkutatjuk és beszerezzük a könyvárusi forgalomba nem kerülő segédkönyveket is. Sajnálatos, hogy a segédkönyvekről nem készült analitikus katalógus, így használatuk a tájékoztató könyvtáros személyi adottságain múlik. A könyvállomány feltárását több katalógus és bibliográfia teszi lehetővé. Katalógusok 1. szerzői betűrendes (állományfeltáró), ennek kiegészítője a címszókatalógus, 2. szakkatalógus (ETO szerint), 3. irodalmi analitikus katalógus, 4. marxista művek elemző katalógusa. Katalógusrendszerünk — egy-két éve megkezdett, s további évekre tervezett —, folyamatos revízió alatt áll. Legfontosabb feladatunknak a szakkatalógus tökéletesítését tekintjük. A munkálatok során, néhány kisebb katalógust, mely eddig betűrendes, illetve tárgyszavas volt, — pl. a „földrajzi” vagy a „híres ember” — az elmúlt évben beosztottunk a szakkatalógusba, s ezek ETO szerinti átrendezése folyamatban van. A szakkatalógus szerkesztésénél következetesen alkalmazzuk az Egyetemes Tizedes Osztályozás rendszerét. Hibái ellenére a közművelődési igényeknek leginkább megfelelő állományfeltárási szakrendszer, valamennyi könyvtáros jól ismeri, könnyen tájékozódik benne. Közművelődési könyvtárainkban elterjedtebb, mint pl. a tárgyszavas katalógus, tehát az az olvasó, aki megtanulta használatát, bármelyik könyvtár katalógusában könnyen eligazodik. Bonyolultabb, több szempont figyelembevételét igénylő kérdések esetén mindenképpen a könyvtáros segíti az olvasót visszakereső munkájában. (A referensz könyvtáros a katalógusok közelében teljesít szolgálatot.)2 Az elkövetkező évekre tárgyszó katalógus szerkesztését is tervbe vettük, célunk az olvasói igényekhez alkalmazkodó tájékoztató eszköz létesítése.3 Az irodalmi analitikus katalógus tájékoztatásunk egyik legfontosabb eszköze. A FSZEK szerkesztésében jelenik meg. Közép- és főiskolás olvasóink számára nélkülözhetetlen. Monográfiák, tanulmánykötetekben és folyóiratokban megjelent munkák együtt szerepelnek benne;4 írók, vagy témák szerinti csoportosításban. Sajnálatos, hogy immár évek óta bebizonyosodott hasznossága ellenére sem indult meg más szakokban — pl. a társadalomtudományokban — hasonló katalógus szerkesztése. Bibliográfiák Ajánló bibliográfiáinkat — a katalógusokhoz hasonlóan — tanuló olvasóink tájékoztatásában használjuk leggyakrabban. Különösen az egy-egy író munkásságát feltáró kis- bibliográfiák, s az egy korszakot összefogó irodalmi szakbibliográfiák népszerűek, pl. a „Gorkijtól napjainkig”. Ezeket rendszeresen kikölcsönzik, s otthon tanulmányozzák. Az ajánló bibliográfiák kölcsönzésével lehetőséget biztosítunk olvasóinknak, hogy otthon, az annotációk elolvasása után feljegyezhessék, egy-egy témából, mely könyveket akarják elolvasni. Ily módon bibliográfiai segítség nyújtható az egyéni olvasótervek elkészítéséhez. A bibliográfiák egy ismeretág (pl. Csömör Tibor: A természet világában, A jó egészség könyvei), egy korszak (pl. Ecsedy Andorné — Gáliczky Éva: Középkor világa), egy problémakör (Szalai György: Legyetek éberek) irodalmát tárják az olvasó elé. A tájékoztatás aktív eszközei. A közművelődési igényeket figyelembe véve, nem a tudományág legújabb, hanem a legérdekesebb, a széles olvasóközönség igényeinek és tájékozottságának leginkább megfelelő műveket tartalmazzák. Sajnálatos, hogy többnyire csak szakirodalmat 126
