A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Király Lászlóné: Új munkaszervezeti kísérletek a kerületi könyvtárakban
Az első tapasztalatok A fenti tények felismerése, a régi struktúra teremtette belső feszültség ösztönzött új munkamegosztás kísérletezésére néhány könyvtárat. Tudva azt, hogy jelenleg még a legnagyobb létszámmal működő könyvtár sem rendelkezik azokkal a működési feltételekkel — a legkevésbé személyzet és technikai felszereltség tekintetében —, melyeknek birtokában szolgáltatási szintjüknek megfelelő korszerű munkaszervezeti rend kialakítása válhatna lehetővé. Az új szervezetépítési kísérletek a Kerületi Könyvtárak Osztályának támogatásával bontakoztak ki. Az intézet igazgatósága három kerületi könyvtárnak adott engedélyt több évi kísérletezésre. Az I. kerületi 11-es, a VII. kerületi 22-es, és a József Attila telepi 48-as könyvtárnak. Ennek a kísérletnek csupán az volt a szerény célja, hogy az adott kereteken belül elemi fokon szétválasszák az érdemi és rutinmunkát, s ennek megfelelően építsék ki apparátusukat, optimális arányt képezve a képesített és képesítés nélküli dolgozók létszámában. Továbbá, hogy az új struktúrával az érdemi funkciók számára felszabadítsák a szellemi energiákat, magasabb szintre emeljék a rutinfeladatok végzését s általuk hatékonyabbá tegyék a könyvtárak kulturális szolgáltatását. A kísérletező könyvtárak tapasztalatai igen kedvezőek. Bár az eredeti célkitűzés csupán egy fejlettebb struktúra kibontakozásának első lépéseit jelentheti. Nagy eredménye, hogy a hagyományos feladatmegosztás szülte belső ellentmondások gyökereit felszínre hozta, buktatóival együtt is megvetette az alapját a jelenlegi erőforrásokra épülő hatékonyabb szervezeti rend kialakításának. A későbbi nagyobb egységekből álló korszerű technikai felszereltséggel rendelkező könyvtárak munkaszervezeti rendjének modellje is ezekre a kezdeti tapasztalatokra épülhet. A kísérletezési időszak alatt a három könyvtár különbözőképpen alakította apparátusát s ennek megfelelően különböző finomságig bontották a feladatokat is. A kezdeti időszakban a 11-es és 22-es könyvtár a könyvtártechnikusokat heti 24, illetőleg heti 30 órában foglalkoztatta, abból az elképzelésből kiindulva, hogy ily módon azonos béralap felhasználásával a kölcsönzési időben egyszerre több dolgozó beállításával gördülékenyebbé tegyék a kölcsönzést. Ez önmagában helyes és jogos is volt. Ám a technikusok munkaideje így szinte kizárólag a kölcsönzési időszakra korlátozódott s csupán a kölcsönzés folyamatában mentesíthették a könyvtárosokat a rutinfeladatok alól. Nem is beszélve ennek antihumánus oldaláról. Hisz így a technikus, miközben a legintenzívebb munkaidőben teljesített szolgálatot, részfoglalkozású lévén, oly csekély munkadíjban részesülhetett, mellyel általában senki sem tud hosszabb ideig e beosztásban dolgozni. Többek között ez is hozzájárult a gyakori fluktuációhoz. Részfoglalkozású technikusok alkalmazása mellett a kölcsönzési folyamaton kívül más munkafázisokban az érdemi és rutinmunkák elhatárolására nem volt mód. Már a kezdeti lépéseket a legcélszerűbben a 48-as könyvtárban szervezték meg. Itt a könyvtárvezető mellett két könyvtáros és két technikus (heti 48 órában) között osztották meg a feladatokat, így lehetővé vált a munkafolyamatok teljes elhatárolása. E tapasztalatok birtokában menetközben változtatott a 11-es és 22-es könyvtár is. A technikusi apparátus munkatársai jelenleg itt is, csaknem valamennyien, heti 48 órában dolgoznak. A 11-es könyvtár struktúrájának modellje látható Dr. Bene Lászlóné lapunkban közölt tanú lmányáb an. Az új szervezeti rend általános bevezetése A kísérletek tapasztalatait összefoglaltuk s folyamatos bevezetésére javaslatot dolgoztunk ki, melyet az intézet igazgatósága megtárgyalt és elfogadott. A gyakorlati megvalósításra 1971 januárban adott utasítást. Az utasítás értelmében minden olyan könyvtárban, 122
