A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
H. Drechsler Ágnes: Az ismeretterjesztő művek szakozásának problémái kerületi könyvtárainkban
a raktári jelzet megváltoztatását is maga után vonja). Albert Zsuzsa — Vargha Kálmán: Miért szép című verselemzéseket tartalmazó kötete eddig három kiadásban jelent meg, az első két kiadás helyesen a 894.511-es szakcsoportba sorolja a könyvet, a 3. kiadás érthetlen módon már szépirodalmi jelzetet ad a kötetnek. — Gyurkó László: Lenin, október című életrajza esszéjellegénél fogva 1967 őszén a szépirodalomba került, a 2. kiadás 1968 nyarán már a Szovjetunió története tárgykörébe sorolta. E példák nyomán arra a megállapításra kell jutnunk, bogy a könyvtári osztályozás sok esetben nem egyértelmű döntésre késztetheti a szakozót. Mentségükre fel lehet hozni, hogy új témaköröknél még nem alakul ki azonnal, hogy mely szakcsoportba kerüljön a mű elsősorban. A természettudományok és a technika fejlődésével párhuzamosan elsősorban ezek a szakcsoportok bővülnek szinte szünet nélkül. Jánossy Lajos: Kozmikus sugárzás című könyve 1954-ben 523-as szakjelzetet kapott, a 2. átdolgozott kiadás 1963-ban már elsősorban 537-be került. Sokszor kiderül, hogy egy-egy mű első kiadásának túlságosan egyszerű szakszámot adtak: pl. az SOS segélyjel az ETO táblázatok bővítésében már konkrét szakszámmal szerepel: 910.4 : 656 = hajótörés. — Ha egy mű tárgykörénél fogva több szakcsoportba is besorolható, a könyvtáros problémája, hogy a katalóguscédulán elsősorban az általános, vagy a konkrét fogalom alatt szerepeljen. így a magyar parasztmozgalom értelmezhető: 1/323.3 (osztály), 2/943.9 (történelem). Általában nem lehet az egyes könyv alapján ítélni. Le kell szögezni bizonyos elveket, ezeket általánosítani kell, s következetesnek maradni, még akkor is, ha egyes művekhez nem is vág pontosan. Pl. a Világtörténet című több kötetes mű mindegyik kötete a 930.9-es szakjelzetet kapja az egység kedvéért, még az első kötet is, amely az ókort tárgyalja és csak 2. szakjelzete lehet a 931-es szakszám. — A kibernetika elmélete: 007; a kérdés matematikai oldala: 51 ; hírközlés: 621.391; számológépek: 681. 2. A szakozás alapján történő szabadpolcos elhelyezés A FSZEK Kerületi Könyvtárak Osztálya feladatának tekinti a szakozás következetességének biztosítását és e célból kéthetenként írásbeli katalógusszerkesztési tájékoztatást ad a hálózat részére az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadó kéziratos példányának figyelembevételével. Az Üj Könyvek maga is közöl ugyan katalogizálási tájékoztatást, de a fent említett példák alapján ezek nem mindig felelnek meg a kerületi könyvtárak feldolgozási gyakorlatának. Éppen ezért szükséges a kiigazításokat eszközölni. Az előbbiekben leírt problematikus eseteket igyekszünk megnyugtató módon a helyükre tenni. Elsősorban a többes kiadásoknál és a részletekben megjelenő műveknél lényeges az egységes besorolás megvalósítása. Javaslatokat teszünk — a kötelezően előírt melléklapoktól függetlenül — egyéb melléklapok elhelyezésére is, amelyek csak nagyobb állománnyal rendelkező könyvtárakban szükségesek. A műszaki tárgyszókatalógusok tárgyszavazására vonatkozólag is megtesszük javaslatainkat, amelyek eltérnek az Üj Könyvekben közöltek- től, mert számunkra a műszaki részlegek tárgyszókatalógusainak tárgyszavai az irányadók. Az ismeretterjesztő irodalom osztályozásának sok nehézségét, az ellentmondásokat kerületi könyvtárainkban a szakrendi betűjeles raktározási rend, a könyvek jól értelmezett raktári jelzete oldhatja fel. A könyvtári raktározási táblázatok szerint — megfelelő hely esetén — 10—15 000 kötet könyv között is eligazodhatunk, ha azokat — függetlenül nagyságuktól — az úgynevezett szakrendi betűjelek segítségével csoportosítjuk tartalmi, tárgyi elemeik alapján. A rendszer felépítése az ETO sorrendjét követi, egyszerűsített változatban. Az elhelyezés természetesen lineáris, minden műnek csak egy helye lehet. Nagy állomány jól tagolt szakkatalógust kíván, ami az anyagot analitikusadban tárja fel: egy mű több helyre szakozható, de elhelyezése a raktári táblázatok előírása szerint alakul. Ezeket a nyilvánvaló tényeket azért kellett hangsúlyoznunk, hogy felmérjük a fontosságát 235
