A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

H. Drechsler Ágnes: Az ismeretterjesztő művek szakozásának problémái kerületi könyvtárainkban

a továbbiak szempontjából. A nyomtatott katalóguscédulákra kerülő raktári jelzet megállapítása ezek szerint mérlegelő döntés alapján kell, hogy létrejöjjön.

Itt jelentkezik a közművelődési könyvtárak számára történő szakozás fogas kérdése is. Mivel egy-egy műnek különféle vonatkozásai miatt több szakcsoportban is helye lehetne,

— sokszor egymástól távoleső szakcsoportokban is, egyáltalán nem közömbös, hogy melyik szakjelzet lesz az első, hiszen a raktári jelzetet ennek alapján állapítják meg. Ismeretes, hogy a raktári szakjelek táblázatai és az ETO táblázatok — az első 3 számjegyet tekintve

— nagyjából megegyeznek és ez a tény előnyt jelent könyvtárainknak a raktári elhelyezés és a polcokon, a katalógusokban történő egyidejű eligazodás terén. Most gondoljunk vissza a fent említett sok következetlen szakozási eljárásra, mennyi bizonytalanságot okoz a könyv elhelyezésében s fellelhetőségében a nem helytálló raktári jelzet, vagy egy-egy mű többszöri kiadása esetén a kétféle szakozás során alkalmazott kétféle raktári jelzet. Gondatlanság esetén ilyenkor ugyanazon mű két példánya esetleg különböző szakcsoportokban lesz csak megtalálható.

Ide tartozik még az a több könyvtárban meghonosított gyakorlat, hogy a szabadpolcon az életrajzi művek csoportjába (920-as szakcsoport) nemcsak a szorosan odatartozó könyveket helyezik el, hanem kiemelik az egyéb szakcsoportokból is (zene, képzőművészet) az olvasmányosabb irodalmat. Itt problémát jelentett az, hogy azok a szakcsoportok, amelyekből kiemelték ezeket a köteteket, kissé elszürkülnek. Ez a kérdés még ma sem megoldott, a két szemlélet könyvtáros képviselői szinte húzzák-vonják ezeket a könyveket az általuk elvetett álláspont rovására. Az életrajzok egyébként nem a szokásos szerzői betűrendben sorakoznak, hanem aszerint, hogy a könyvek kiről szólnak. Könnyű a besorolás az olyan könyveknél, amelyeknek a címe megmondja: kiről szól. Nehezebb a helyzet azokban az esetekben, amikor csak a könyv címlapjáról, vagy csak a tartalmából tudhatjuk meg, hogy kiről szól, miért is van az adott betűhöz beosztva. így kialakítva már hasznos a polcsor, segítségére van könyvtárosnak és olvasónak egyaránt, ha híres személyiségekről olvasni, tudni akar.

Természetesen bizonyos esetekben az olvasószolgálat érdekében a raktári jelzeteket sem kezelhetjük mereven. Például a szabadpolcon az 540-es szakcsoportban megtalálhatók a 660-as szakcsoport egyes kötetei is, amelyekben erős az összefüggés a kémia és a vegyipari alkalmazás között. így a vegyi pari technológia, vegyiüzemi szabályozás technika, szerves kémiai technológia. A 621.38-as elektronika szakban több 537-es mű is megtalálható. Pl. Lányi: Elektrotechnika című kötete mindkét szakcsoportban fellelhető.

Az egyazon tárgykör irodalmát felölelő sorozatok egyes köteteit is hasonló elgondolás alapján emelik ki és tárolják egy helyen. Pl. a matematikai témájú Bolyai könyvek, Technológia, Kis technikus könyvtár, Medicina sorozatok, stb. Ezek a sorozatok nagyon népszerűek, sokszor magát a sorozatot keresik az olvasók, mert elolvastak belőle egy kötetet, amely tetszett és szeretnék a sorozat többi köteteit is megismerni. Helykihasználás céljából is tanácsos együtt tartani az azonos formátumú könyveket és állományvédelmi szempontból is helyes berakni a brosúratartó dobozokba a kisalakú sorozatokat, nehogy elkallódjanak, vagy elsikkadjanak az átlagos méretű könyvek özönében.

Természetesen az ETO-módosításokat a raktári jelzetek kialakításánál is figyelembe kell vennünk. A változások következményeként máris tapasztalható az eltérés egyes szakokba tartozó kiadványok raktári szakjele és az első szakjelzet között, melyek eddig tartalmi és formai szempontból lényegében megegyeztek egymással. Pl. az ETO-ban megszűntek a szám és betűkombinációs jelzetek (3K, 3KP, 3KSZM, stb.) és a 4-es főosztály tartalmilag átkerült a 8-as főosztály élére. A szakcsoport táblázatban mégis változatlanul megmaradtak a 300 К és a 400-as raktári jelzetek. A raktári jelzetek átírása ugyanis nagy megterhelést jelentene a könyvtárosoknak, a cél az, hogy a raktári szakjelek terén ne történjék gyakran változás.

A raktári szakjelek táblázata az új, átdolgozott kiadás alapján bővült néhány új szakcsoportszámmal, mert bizonyos állománytestek felduzzadása a könyvkiadás jóvoltá236