A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Révész Ferenc: Hajdú Henrik (1890-1969)

Ibsen nyolc művének kiadásával emlékezett meg „Észak titánjáéról. A kötetben Áprily Lajos és Németh László mellett Hajdú Henrik fordításai is megjelentek. A rajongásig szeretett mester iránti kegyeletének azzal adta tanújelét, hogy „végigcsiszolta” a „Brand”- ot és újra lefordította a „Kis Eyolf”-ot, a „Kísértetek”-et, „A vadkacsáét és a „Solness építőmesterét.

Hogy nehéz helyzetekben sem ingadozott, hanem szembefordult az áramlattal, arra újabb nagyszerű példa a Norvég Tudományos Akadémián 1957-ben elhangzott előadása, amelyben kijelentette, hogy 1956-ban Magyarországon ellenforradalom volt és az ellenforradalmárok győzelme esetén a tűz martalékává vált volna a skandináv irodalom színe - java. És akkor neki újból felkínálhatták volna a norvégiai menedékjogot és a norvég álla mpo lgárságot.

Hajdú Henrik századunk minden jelentős hazai eseményének résztvevője volt és mindig példamutatóan vizsgázott bátorságból, hazaszeretetből, elvhűségből, a munkásmozgalom és a szocializmus ügyének szolgálatából, idegen kultúrák átközvetítéséből, magyarságból és európaiasságból. Szembefordult a politikai ámokfutókkal; a szavakkal mérgező mesteremberekkel; mindenkivel, aki a mozdulatlanság, az egyhelybentopogás és a dolgokba való belenyugvást prédikálta. Mindenütt ott volt, ahol áldozatos munkával a haladás ügyét lehetett szolgálni.

1955-ben a Munka. Érdemrenddel, majd 1960-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Hogy Hajdú Henrik a magas kormánykitüntetéseket példamutató életével és maradandó értékű alkotásaival kiérdemelte, arra újabb nagyszerű példa a Magvető Könyvkiadónál 1964-ben megjelent kötete, a „Skandináv költők”. A 305 oldalas kötet válogatott fordításait tartalmazza, egy évszázad költőit mutatja be, akik között klasszikusokká emelkedett költők mellett a legfiatalabb nemzedék is szerepel, mint például a norvég Johannesen, vagy a svéd Foerster. 108 költő szerepel a kötetben (38 norvég, 37 svéd, 24 dán, 9 finn-svéd), összesen 5200 verssorral. Már a statisztikai adatok is egy bámulatraméltó művészi teljesítményről tanúskodnak. A válogatás pedig Hajdú Henrik példátlanul álló tájékozottságát, magas szintre emelt igényességét és kivételes műfordítói tehetségét illusztrálja. A műfordító azzal, hogy mit választ ki a költemények rengetegéből, már „ítéletet tart önmaga felett”. Hajdú Henrik válogatása a legnagyobbakra esett, azokra, akik hangot adtak a közösség és az egyén vágyairól, reményeiről, rezdüléseiről, akik őszinte választ igyekeztek adni az élet által felvetett problémákra. A kötetben szereplő költők a legkülönbözőbb iskolákat, a legkülönbözőbb izmusokat képviselik, mondanivalójuk kifejezésére keresik a legalkalmasabb formákat. A kötetben megjelent írások leleplezik a megcsontosodott hazugságot az északi költők miszticizmusáról. Amit a skandináv költőknél egyesek miszticizmusnak neveztek, az nem volt más, mint a lenyűgözően szép hazai tájak szinte vallásos tisztelete; a természet örök megújúlása iránti extátikus hódolat; a színek, az illatok, a formák, a buja gazdagság, a sokféleség által kiváltott mámoros öröm, amelyet a megszokott szavakkal már nem lehetett kifejezni. A természet csodálata azonban nem jelentette, mert nem jelenthette, hogy a norvég, a dán és a svéd költők megfeledkeztek az emberről, az irodalom leglényegesebb, talán egyetlen ihletőjé- ről. A társadalmi problémák is ott feszülnek a költeményekben, egy évszázad minden reakciós törekvését élesen bírálták és hangot adtak az ember szebb jövőjébe vetett rendíthetetlen hitüknek is. Tiltakoztak a két világháború ellen, leleplezték a fasizmust, pellengére állították az imperializmust és a neokolonializmust. A liberalizmustól a polgári radikalizmuson át a szocializmus szenvedélyes igenléséig minden nézettel találkozhatunk náluk. Hét Nobel-díjas író, Björnson, Undset, Gjellerup, Jensen, Heidenstam, Karlfeldt és Lagerkvist költeményei is helyet foglalnak a kötetben, csakúgy, mint a Lenin-díjas Lundkvist megrázóerejű költeménye, a „Sziréndal”. Nordahl Grieg a spanyol polgár- háborúban a köztársaságiak oldalán harcolt és ott halt hősi halált Munch-Petersen. A kommunista és szocialista költők, mint Sjödin, Gelsted, Overland, Johannesen, Kirk, Wulff, Andersson, Blomberg, Ljungdal, Arvidson és a többiek lírája a haladást szolgálta,

26