A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Ballagi Ágnes: Az olvasás folyamatossága a kerületi könyvtárakban
góriában is az aktív korosztályok a kevésbé rendszeres könyvtár látogatók ; a 27 — 59 év közötti csoport 49,7%-ban, a 60 év felettiek 45%-ban maradtak távol, holott a beiratkozottak között az utóbbiak vannak többségben. Kétségtelen, hogy a dolgozóknál nagyobb elfoglaltsággal kell számolnunk, mint a serdülő és a nyugdíjas olvasóknál. A fiataloknál fő okok: bevonulás, munkába állás, család- alapítás. A párhuzamos szakkönyvtári tagság is a felnőtteknél a leggyakoribb. A nemek tekintetében a szünetelés aránya: Férfi N6 Ismeretlen összesen szám % szám % szám % szám % összesen 2660 46,1 3036 52,8 72 1,1 5768 100 Ebből távolmaradó ......................... 1 328 47,7 4426 51,3 28 1,0 2782 100 Az olvasóként való visszatérés a nőknél valamivel jobb képet mutat, mint a férfiaknál. A foglalkozás megoszlása a beiratkozottakkal való összehasonlításban a következő: A beiratkozott A szünetelő olvasók %*08 megoszlása Munkás, ip.-tanuló .................. 2 6,7 27,3 Értelmiségi ............................... 8 ,2 6,9 Középiskolai tanuló............... 1 9,0 19,2 Főiskolai hallgató.................... 3, 1 4,4 Egyéb foglalkozású.................. 43,0 42,2 100,0 100,0 A munkások, de főleg a főiskolások beiratkozási arányuknál nagyobb mértékben maradnak távol. Persze az okok — egyiknél a lemorzsolódás, másiknál az aktív tanulás — mások. A középiskolásoknál elenyésző a különbség. Az értelmiségiek és a kisebb mértékben az egyéb kategóriába tartozó tisztviselők, alkalmazottak, nyugdíjasok aktívabbnak mutatkoznak a többi olvasó-rétegeknél. A szünetelők iskolai végzettség szerinti megoszlása igen tanulságos: Általános iskolát nem végzett Általános iskolát végzett Középiskolát végzett Főiskolát végzett Ismeretlen képzettséggel összesen Együtt 494 2919 1580 483 292 5768 Ebből távolmaradók 257 1397 773 230 125 2782 %-ban .......................... 52,0 47,8 48,9 47,5 42,8 48,3 A tartósan távolmaradók legnagyobb arányban az általános iskolát be nem fejezett olvasók köréből kerülnek ki; a magasabb végzettségűek általában kevésbé morzsolódnak le (kivéve a középiskolát végzetteket, akiknek %-a magasabb). A lemaradási százalékok közti differencia csekély, ami arra mutat, hogy az olvasásból való kimaradás nem elsősorban az iskolai végzettség függvénye. Mindenesetre a lemaradási okok későbbi vizsgálatánál az iskolai végzettségből adódó szempontokat is figyelembe kell venni. 191
