A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Kápolnai Molnár Ilona - Nagy Emilné: Földrajzi katalógusunk a decimális rendszer bevezetésétől napjainkig

A kérdés szakirodalma meglehetősen szegény, de azért álljon itt néhány példa, hogyan érvényesíti a földrajzi fogalmat katalógusaiban Európa néhány nagy könyvtára.

Moszkva tudományos könyvtáraiban többféle földrajzi katalógust említ a szakiroda- lom, melyek részben saját kidolgozású földrajzi rendszeren (Öszszövetségi Könyvkamara Könyvtára), részben decimáhs rendszeren (Moszkvai Orientalisztikai Intézet Könyvtára), vagy a földrajzi nevek betűrendjében tárgyszó-szerűen (Lenin Mezőgazdasági Akadémia Könyvtára) épültek fel.1 A lipcsei Deutsche Bücherei egy-egy földrajzi egységre vonatkozó anyagát csoportos tárgyszó-katalógusában „országok — helységek” (Länder —Ortschaften) tárgyszónál tárja fel.1 2 A Mainzi Városi Könyvtárban H. W. Eppelsheimer már külön „ország-katalógust” (Länder— Katalog) állított fel ugyancsak tárgyszórendszerrel.3

Hazánkban már a múlt század végén felmerült a földrajzi katalógus fogalma. Kudora Károly: Könyvtártan című munkájában (1893) a betűsoros nóvcíintár és szakcímtár mellett a helyrajzi címtár fontosságát is hangsúlyozta.4 Az olvasók földrajzi helyre vonatkozó tájékoztatását néhány hazai nagy könyvtárunk kisegítő eszközökkel oldotta meg. Az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár a már említett hagyományos katalógusokból szerzői katalógusában helyez el mellóklapot a könyv címében előforduló földrajzi helyről. Az Egyetemi Könyvtár tárgyszókatalógusában tárja fel ilyen vonatkozású anyagát. Szisztematikus földrajzi katalógust állított fel az Akadémiai Könyvtár, a Debreceni Egyetemi Könyvtár5 és az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének könyvtára, ahol is a decimáhs rendszer átvétele tette lehetővé a földrajzi jelzetek sorrendjére épült földrajzi katalógus létesítését.6

Földrajzi katalógusunk múltja

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjának földrajzi katalógusa jelentékeny múltra tekint vissza és — mint jeleztük — ma az ország legnagyobb ilyen katalógusa.

Könyvtárunkban, mint annyi sok más előremutató vívmány, a földrajzi katalógus is Szabó Ervin kezdeményezésére született meg. Szabó.Ervin nagy figyelemmel tanulmányozta az angol és amerikai könyvtárak módszereit, a public library intézmény felépítését és fejlődését.

Földrajzi katalógusunk kialakulásának első jeleivel Szabó Ervin fővárosi szolgálatának negyedik évében, 1909-ben találkozunk. A könyvtár Értesítője szerint ekkor kezdték meg a földrajzi katalógus készítését azzal a céllal, hogy ezentúl minden beszerzés a betűrendes- és szakkatalógus mellett „ha helyi vonatkozású, ezen a nyomon is megtalálható legyen.”7

A tervbevett új katalógus azonban csak az 1913 — 1914. évi zárvatartás idején, a Károlyi-utcai épületbe való költözés után végzett nagy újjászervezést munka egyik eredményeképpen született meg. Ekkor a központi könyvtár állományának nagyobbik részét, mintegy 50.000 kötetet, a brüsszeli nemzetközi sémából hazai viszonyokra alkalmazott szakrendszerben dolgozták fel. Az új címfelvételeket — ez is jelentős újítás volt, — nemzetközi méretű kartonlapokra sokszorosították és ennek a méretnek megfelelő új fiókos szekrényekben helyezték el.8 Az 1914. évi könyvtári útmutató meghatározása szerint „a földrajzi

1 Vlaszov, V. V.: Földrajzi katalógusok a tudományos könyvtárakban. = Könyvtári Tájékoztató, 1955. 9. sz. p. 34.

2 Der Alphabetische Katalog u. der Sachkatalog der Deutschen Bücherei. Lpzg. 1961. p. 13.

3 Milkau, F.: Handbuch der Bibliothekswissenschaft. 2. verm. Aufl. Stuttg., Koehler, 1950. Bd 2 p. 294.

4 Csapodi Csaba: Földrajzi katalógus a könyvtár katalógusrendszerében. = Magyar Könyvszemle, 1956. p. 325.

5 I. m. p. 328, 331.

6 Rózsa György: A földrajzi katalógus kérdéséhez. = M. Könyvszemle, 1959. p. 118.

7 Fővárosi Könyvtár Értesítője. 1910. p. 10.

8 I. m. 1915. p. 31.

158