A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Kápolnai Molnár Ilona - Nagy Emilné: Földrajzi katalógusunk a decimális rendszer bevezetésétől napjainkig
FÖLDRAJZI KATALÓGUSUNK A DECIMÁLIS RENDSZER BEVEZETÉSÉTŐL NAPJAINKIG A könyvek ismeretanyagának feltárásában az egyik lehetséges módszer a topográfiai megközelítés. A szó mindennapi értelmében vett földrajzi kérdések mellett minden tudomány- és ismeretág irodalmának kutatása során adódik olyan kérdés, melynél a válaszhoz csak a geográfiai adottság az egyetlen biztos adat. Ezért a tájékoztatásnak igen fontos forrása az egy-egy földrajzi helyhez kapcsolódó irodalom feltárása. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában ezen igények alapján, a decimális rendszerrel élve hozták létre a földrajzi katalógust. E katalógusunk jelentékeny múltra tekint vissza és ma az ország legnagyobb ilyen típusú tájékoztató eszköze. Ennek fejlődését s jelenlegi helyzetét vizsgáljuk az alábbiakban. Földrajzi katalógusok — másutt A földrajzi feltárásnak nagy jelentősége van a helyi vagy helytörténeti kutatások során. Különösen napjainkban van jelentősége e feltáró eszköznek, amikor szinte évről- évre új államok sora születik, új' területek kapcsolódnak a világpolitikába és a világgazdaságba. Bizonyos földrajzi utalások már a hagyományos katalógusokban is jelentkeznek. Ezek azonban — mint látni fogjuk — nem helyettesíthetnek egy önálló földrajzi katalógust, amely szervesen beépülve a könyvtár katalógusrendszerébe, az egész állomány földrajzi vonatkozásait feltárja. Hogyan érvényesül a geográfiai szempont a könyvtárak hagyományos katalógusaiban? A szerzői, vagy betűrendes katalógusban szerepelnek földrajzi vonatkozások, de csak akkor, ha a rendszóválasztás szükségessé teszi (helyhez kötött intézmények esetében), vagy ha a mű témája kifejezetten valamely földrajzi fogalomhoz kapcsolódik. (Utóbbi esetben melléklappal fejezhető ki a földrajzi vonatkozás.) A szakkatalógusban a téma az elsőrendű s az egy földrajzi egységre vonatkozó anyag számtalan helyen szétszórtan szerepel, kivéve természetesen magát a leíró földrajzot, egyes országok történelmét, vagy néhány, topográfiailag kötött egyéb ismeretet. A tárgyszókatalógusban valamivel fokozottabb mértékben szerepel geográfiai feltárás, mivel a könyvállomány tartalmilag helyi vonatkozású anyagát földrajzi tárgyszavak alkalmazásával is tagolja. Ez a katalógusfajta számos változatban nagyon sok kül- és belföldi könyvtárban az egyetlen forrás, melyben az olvasó egy meghatározott földrajzi hellyel foglalkozó, vagy ilyen vonatkozású irodalmat több-kevesebb nehézséggel megtalálhat. A könyvtári szakirodalomban heves viták dúltak a szak- vagy tárgyszókatalógus elsőbbrendűsége felett. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a könyvállomány földrajzi szempontú szisztematikus feltárását teljesen és pontosan sem egyik, sem másik nem képes elvégezni. A legjobb megoldást egyedül a szisztematikus földrajzi katalógus nyújthatja. 157
