A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
G. Ballagi Ágnes: A kerületi könyvtárak reference-munkája
A KERÜLETI KÖNYVTÁRAK REFERENCE-MUNKÁJA A tanulás, kulturálódás iránti társadalmi igénynövekedés a kerületi hálózat tájékoztató szolgálatának elmélyítését kívánja meg. Ez szükségszerűen együtt jár az ismeretterjesztő anyag forgalmának azzal a szinte ugrásszerű (a forgalom 1957-beli 19%-áról az 1967. első felének 33,4%-ára való) emelkedésével, amely a fővárosi lakosság nagyarányú továbbtanulásának, önművelésének következménye. A néhány könyvtárban fellelhető reference naplók nem tükrözik teljesen az ilyenirányú munkát, s ezért 1966 őszén 32 könyvtárban 3 hónapig tartó reprezentatív felmérést végeztünk. Az összegyűlt anyag lehetővé teszi a hálózatra vonatkozó általános következtetések levonását, hogy mely olvasói rétegek milyen irányú és szintű kérdésekkel fordulnak a könyvtárosokhoz, s azok milyen könyvtári eszközökkel biztosítják a válaszok felkutatását. E munka során a könyvtárosok újabb és újabb feladatok elé kerülnek, a kérdések mind nagyobbszámú tudományágból jelentkeznek, ezért a könyvtári segédeszközök egyre bővülő mennyiségére van szükség a válaszok alapos kidolgozásához. A tájékoztató munkához szükséges kézikönyvtárak gyűjtését és arányos összetételük kialakítását a Kézikönyvtári címjegyzék 1965-ös közreadásával támogatta a kerületi könyvtárak osztálya. Ehhez hozzájárult az utóbbi néhány évben több hiányzó, átfogó jellegű kézikönyv és lexikon megjelentetése. (Pl. Természettudományi Lexikon kiadásának megindítása, Művészeti Lexikon stb.) Alábbi vizsgálatunk tehát kétirányú, egyrészt elemezni kívánja az olvasók reference kérdéseit, másrészt pedig a válaszadás lehetőségeit tárja fel. Kik és milyen célból jelentkeznek kérdéseikkel a könyvtárosnál? A 32 könyvtárban összesen 847 kérdést jegyeztek fel az úgynevezett reference lapokon. Egy-egy olvasó esetleg többször is szerepel, azonban az adatok különbözősége azt mutatta, hogy ez csupán egész kis százalékban valószínű. A lapok csoportosítása során tudniillik kiderült, hogy azonos korú, nemű és foglalkozású érdeklődők (akiket esetleg egyetlen személyként tekintettünk volna) gyakran azonos kérdéseket tettek fel — s éppen ez mutatott arra, hogy itt más-más olvasók szerepelnek, főleg egy osztályba járó középiskolások, akik valamely tanulmányi kérdésre kerestek választ. A továbbiak megértéséhez közöljük még, hogy a kollektív kérdezőket (szakköröket, intézményeket stb.) kis számuk miatt egy személyként vettük figyelembe. Három hónap alatt átlagban egy-egy könyvtárhoz 26-szor fordultak különböző kérdésekkel, ami havonként valamivel kevesebb, mint kilenc kérdezőt jelent. E szám alapján feltételezhető, hogy mostani felvételünk nem volt teljes, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy naponta nem is egyszer jelentkeznek olvasók különböző kérdésekkel. Ezt igazolja, hogy az átlag nagy ingadozásokat takar és több könyvtár igen magas számban jelez érdek156