A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
G. Ballagi Ágnes: A kerületi könyvtárak reference-munkája
lődőket. így például a 19-es könyvtárban 77-en tettek fel reference kérdést a három hé alatt, a 6-os könyvtárban pedig 72-en, ami 26-os, illetve 24-es havi átlagot jelent. E két könyvtár magas átlaga nem kivételes. Itt azért mutatható ki, mert mindkét könyvtár rendelkezik felügyelővel működő olvasóteremmel, ami elősegítette a feljegyzések készítését. Miután ez az első ilyen jellegű — a könyvtárak zömét érintő — felmérés, érthető, hogy nem tükrözi a teljes reference munkát. Ezt a hiányosságot részben a könyvtárak nagy forgalma is indokolja. Ugyanakkor nagy előrelépést jelent, mert — viszonylag rövid időtartam alatt — nagyszámú anyag gyűlt össze, s az így nyert tapasztalatok lehetőséget nyújtanak az általánosításra. A vizsgálódás a következő években ismétlődni fog, tehát az itt feltárt adatok fontos bázisnak is tekinthetők egy későbbi összevetéshez. A vizsgálat nem terjed ki technikai jellegű — tehát a könyvtári tájékozódást szolgáló — és az ún. kis reference (vagyis nem konkrét témára vonatkozó) kérdésekre, hanem kizárólag a könyvtáros érdemi segítségét rögzítették a kérdőlapra. Az alábbiakban azt elemezzük, hogy kik a könyvtároshoz reference kérdéssel forduló olvasók, milyen foglalkozásúak, neműek, korúak és iskolai végzettségűek. Ennek során arra keresünk választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az olvasókat az elmélyültebb olvasásra, esetleg kutatásra való törekvésben. A KÉRDEZŐK FOGLALKOZÁSI ÉS NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁSA Foglalkozás Férfi N6 összesen szám % Munkás ................................................. 66 18 84 9,9 Pedagógus ............................................ 12 34 4 6 5,5 Egyéb értelmiségi............................... 39 1 3 52 6,2 Alkalmazott és tisztviselő............... 2 5 42 67 7,9 Középiskolás........................................ 187 292 479 56,5 Főiskolás.............................................. 2 0 25 45 5,3 Ipari tanuló.......................................... 18 5 2 3 2,7 Háztartásbeli ..................................... — 1 3 13 1,5 Nyugdíjas ............................................ 1 7 21 38 4,5 Összesen 384 463 847 100,0 Kiemelkedő a középiskolások magas százaléka, hiszen (a főiskolásokkal együtt) a beiratkozott olvasók közötti arányuk 22 százalékos volt, s itt (ugyancsak a főiskolásokkal együtt) szereplésük csaknem háromszor ilyen magas részvételt jelent. A két tanulóréteg között azonban a középiskolások dominálnak. Érthető, hogy az olvasásban — s ezen belül az ismeretterjesztő anyagban — való elmélyülésben a diákok állanak az élen; a fővárosi közművelődési könyvtári hálózat kifejezetten a középiskolás oktatás színvonalának megfelelő könyvállománnyal rendelkezik, ami megmagyarázza a középiskolás kérdezők tízszeres arányát a főiskolásokhoz mérten. A középiskolások magas érdeklődésére más oldalról az az indok, hogy az oktatásban egyre jelentősebb helyet foglal el az önálló kutatómunka követelménye, s így, tapasztalataink szerint (hogy a kérdések ezt hogyan bizonyítják, arról a későbbiekben még szó lesz) a diákok gyakran kapnak olyan feladatot, melyre konkrét választ tankönyveikből nem nyerhetnek, s foglalkozniuk kell az illető tudományág népszerű irodalmával is. Említésre méltó, hogy a középiskolások között elsősorban (61%-ban) a lányok mélyülnek el az anyag ban. Ez nyilván összefügg azzal az életkori sajátossággal, hogy hamarabb érve komolyabban veszik a tanulást, de bizonyos tudati átalakulást is jelez, amelynek az elemzése azonban szélesebbkörű, a könyvtár határain túlmutató felmérést igényel. 157
