A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
Remete László: Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban, 2. rész
Révai József a Horthy idők alatt börtönében,néhány Szabó Ervin füzet alapján-, a hiányosságok ellenére is kitűnően megírt Szabó Ervin tanulmánya, mely az akkori Szabó Ervin-hamisítokkal való vita jegyében született és lényegében elsőként mondott ki egy sor időtálló tételt e problémakörben-, a megfelelő terjedelmű irodalom hiányában úgy vélte, hogy Szabó Ervin nem figyelt fel a három orosz forradalom (1905—1907 és 1917) történelmi jelentőségére. A felszabadulás utáni kedvező kutatási feltételek mellett nem volt nehéz kideríteni, hogy Révainak itt csak részben volt igaza: néhány Szabó Ervin írás a fogoly Révai részére hozzáférhetetlen folyóiratokban, valamint a történészvilág előtt csak a felszabadulást követően ismeretes Szabó Ervin-levelezés azt bizonyítják, hogy Szabó Ervint életének több szakaszában nagyon is foglalkoztatták az orosz események, így például bécsi egyetemista éveiben orosz szociálforradalmárokkal és ökonomistákkal került barátságba, mi több, akkor, és Budapestre való hazatérése után még évekig, orosz forradalmárok segítőtársa volt. Később (1907-ben) a Huszadik Században közölt egyik könyvismertetésében árulta el, hogy az első orosz forradalmat számunkra is követendő példának tartotta, ugyanazon lapban röviddel halála előtt (1917 —1918-as évfolyamok) megjelent cikkei ismét jelzik, hogy az 1917-es orosz forradalmak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom is hatást gyakorolt rá. Mindez persze nem cáfolja Révai József azon állítását, amely szerint Szabó Ervin az orosz forradalmak történelmi tanulságait nem értette még meg, de új oldalról erősíti Révai utolsó Szabó Ervin cikkében (Népszabadság 1958. szeptember 30.) hozott kiigazítását, amely szerint Szabó Ervin ifjúkorában az orosz forradalom tanítása alapján vált forradalmárrá és érett férfiként, 1917 — 1918-ban, ismét az orosz forradalom nyomán vált tömegeket befolyásoló forradalmi vezérré. Mindehhez most újabb apró adalék, amit a Die Neue Zeit 1909-es mellékletében leltünk: a Szabó Ervin által tintával beírt tartalomjegyzék N. Rjaszanoffnak Marx orosz- országi vonatkozású feljegyzéseit elemző cikkéhez. A Szabó Ervin hagyatékból való Neue Zeit-kötetekben sehol másutt nem látunk ennyire terjedelmes széljegyzeteket. A Rjasza- noff-cikket, (amely egyébként a cári Oroszországnak, mint 1849, a magyar szabadságharc leverése óta az ellenforradalom csendőrének szerepét hangsúlyozza), Szabó Ervin szintén fontosnak tartotta tájékozódása szempontjából. Szabó Ervin tevékenységének marxista értékelésében új feltevések támpontja lett, amit az orosz eszerekkel és ökonomistákkal való kapcsolatairól újabban megtudtunk. Ezekre elsőként Jászi Oszkár utalt a Társadalmi és pártharcok. . . című Szabó Ervin- munkához írott 1921-es életrajzában. Ugyanő emelte ki többek között Szabó Ervinnek az anarchista Kropotkin iránt táplált tiszteletét. A hagyaték vizsgálata erősíti ezt az állítást. Szabó Ervin már diákkorában beszerzett legalább két Kropotkin írást, tegyük itt hozzá, hogy az egyikben, az Aux jeunes gens (Az ifjakhoz) címűben minden valószínűség szerint tőle származó széljegyzetek vannak, a francia szavak német, illetve magyar megfelelői, mintha szótárral olvasta volna és bővítette vele még kezdő nyelvtudását. A későbbi időkben is sok Kropotkin művet szerzett be (és az egyikben a neki szóló német nyelvű dediká- ciót is felfedeztük). Úgy érezzük, mindez együtt ismét segíthet a Szabó Ervin-kép jobb megismeréséhez. Szabó Ervinre valóban erősen hatott Kropotkin. Csaknem bizonyosra vehetjük, hogy Szabó Ervin kívánságára adták ki az ő szellemi égisze alatt szerkesztett Szocialista Diákok Könyvtára első füzeteként annak a Kropotkin-röpiratnak, Az ifjakhoz címűnek, első (1906-októberében kinyomtatott és azonnal ügyészileg lefoglalt) magyar fordítását, amely röpirat diákkorában is olvasmánya volt. Érdemes itt arra is emlékeztetni, hogy Az ifjakhoz című Kropotkin-írást legközelebb Szabó Ervin halála után, az 1919-es Tanácsköztársaság alatt adták ki. Úgy hisszük, itt is megkockáztathatjuk a feltevést: sok egyéb megnyilvánulás mellett ez a Kropotkin kiadás is adalék arra, hogy erényeivel és hibáival együtt akkor sokak által a magyar proletárforradalom egyik szellemi atyjának tekintett Szabó Ervin, halála után is befolyást gyakorolt a munkás- mozgalomra, annak egyik legdöntőbb szakaszában, a Tanácsköztársaság idején. Ismét apró adalék, ezúttal Szabó Ervinnek, Budapest városi könyvtára, benne a ma 119
