A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967

Remete László: Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban, 2. rész

már igen jelentős Budapest-története gyűjtemény alapítójának arcképéhez a helymutató, amit Josef Peukert könyvéhez csinált: csak a Budapestre vonatkozó lapszámokat vetítette ki, ami nemcsak szőkébb értelemben, az anarchizmus múltszázadi hazai históriája, hanem a magyar főváros története szempontjából is figyelmet érdemel. (Az útmutatás nyomán bele is kerültek ezek a becses adatok a Budapest története nagyszabású bibliográfiai sorozat legutóbb megjelent kötetébe.)

Túlhaladnánk kitűzött feladatunkat, ha e helyen azon személyi kapcsolatok elemzésébe fognánk, amelyek alaposabb feltárásához adott új mozzanatokat, vagy éppen kiindulópontot egy-egy Szabó Ervinhez intézett szerzői dedikáció. Csupán a probléma sokrétűségét szeretném itt érzékeltetni, amikor felemlítem: ugyanaz a Julius Bunzel gráci professzor, aki 1902-ben megjelent magyar munkásmozgalmi vonatkozású könyvéből egy Szabó Ervin segítségéért is köszönetét tartalmazó dedikált példányt küldött neki, 1918-ban röviddel Szabó Ervin halála előtt Szabó Ervin kérésére revideálta stiláris szempontból ez utóbbinak még kéziratban (és még német nyelven) levő Társadalmi és pártharcok... című nagy munkáját. (1. Jászi Oszkár említett bevezetését.) A Bunzellel való barátság tehát élete végéig fennmaradt és nemcsak barátság volt. A neves német polgári közgazdász- szal, Emil Ledererrel való ugyancsak Szabó Ervin haláláig tartó benső kapcsolatról tudomásunk szerint ilyen adatsorozat, mint Lederer ajánlásai, eddig nem állt rendelkezésünkre. Ezeknek és a többi kapcsolatoknak teljesebb feltárása újabb érdemes kutatómunkát követel.

*

Mindent egybevetve úgy hisszük, a magyar könyvtártörténet és munkásmozgalomtörténet szempontjából egyaránt nem látszott haszontalannak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja szociológiai gyűjteményét szervesen kiegészítő Szabó Ervin-hagya- ték feltárása.

Remete László