A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965

H. Dr. Varsányi Lívia - Funtha Judit: Tájékoztató munka egy kerületi könyvtárban

tanárok stb. igényeire is. Sok esetben a konkrét válasz megadása előtt fel kell világosítani e fiatalokat a választott hivatás mibenlétéről is.

Itt kell megemlítenünk az Intézményeknek adott felvilágosítások típusait. Általában a kerületi könyvtárak, iskolák, üzemek, tömegszervezetek kérnek segítséget főleg ünnepi műsorok, fejtörők összeállításához. Ehhez járul az Irodalmi Színpad személyi kapcsolatok következtében kialakult „patronálása”. Ez a munka már komoly bibliográfiai tevékenységet igényel, sőt gyakran az előadóművész egyéniségéhez is igazodnunk kell.

4. Tárgyunk komplex vizsgálata szükségessé teszi ezután a válaszokhoz felhasznált forrásanyag elemzését az egyes szakcsoportokra legjellemzőbb kérdések viszonylatában :

Szakcsoportok

Kérdések

Felhasznált könyvek

1 kérdésre jutó átlagos könyvmennyiség

százalékos megoszlása

Könyvtártud. ..................................................................

9,3

10,6

4

Lélektan-ped

......................................................................

7,0

1

2,0

6

Párttört., munkásmozgalom ......................................

8,4

7,5

2

Természettud., orvostudomány.................................

8

,4

6,2

2

Műszaki irod......................................................................

S

,8

2,1

1

Művészet ............................................................................

7,0

6,6

3

Esztétika, irodalomtörténet ........................................

2

1,9

29,5

3

Földrajz..............................................................................

9,7

3,3

1

Vallás, néprajz, történelem..........................................

2

2,5

22,2

3

Összesen

100,0

100,0A közölt táblával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a szakcsoportokat — az előző táblához hasonlóan — csak a felmerült kérdéseknek megfelelően szerkesztettük, illetve az egyszeri esetek miatt összevonásokat végeztünk pl. a vallás, néprajz, mitológia, történelem szakokban.

A szépirodalommal kapcsolatos kérdéseket külön nem szerepeltettük, mivel ezek minden esetben valamely szakterülettel függnek össze, mint történelmi regények, életrajzok stb. így ezek a kérdések az egyes szakcsoportok között oszlanak meg. A felhasznált könyvek csoportosításánál sem emeltük ki a szépirodalmi műveket (arányuk az egész könyvmennyiséghez képest 12,5%) hanem valamennyit abba a szakba soroltuk, amelyre vonatkozóan a kérdést feltették.

A kérdések és könyvek arányát figyelve legnagyobb eltérést a lélektanpedagógia (150, 370) szakokban látunk. Ezeken a területeken használtuk fel a legtöbb könyvet, segédanyagot a kérdések megválaszolásához. Ugyanez tapasztalható a 02 könyvtártan területén és általában a könyvtárosi kézikönyvtárból kielégített igények viszonylatában is, bár ezt az arányt a tábla nem mutatja, mivel az itt felhasznált művek 10,6%-a becsült adat, a számtalanszor előforduló, s ezért sokszor feljegyezhetetlenül forgatott állományrész miatt. (A könyvtártani kérdésekhez kapcsolódó bibliográfiák számát is ezért nem tüntettük fel.)

Feltűnő, hogy a műszaki, természettudományos irodalomból, de még a politikai, művészeti, utazási anyagból is a kérdések százalékához képest kevesebb könyvet használtunk. Egyedül a történelmi, néprajzi csoportban tapasztalható az arányok egyezése.

Kérdéstípusok és a tájékoztatási munka forrásanyaga

A probléma megoldásának kiindulópontját a kérdéstípusok képezik, amelyek összefüggnek a tájékoztatás módszertanával. Általában háromféle kérdéstípussal találkozunk, ezek sok szempontból kapcsolódnak, de ugyanakkor különböznek is egymástól.

260