A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dr. Bene Lászlóné: A könyvtári manuális munka és tudományos megszervezése
hogy az ember egycsatornás információs rendszernek tekinthető, — egyszerre és egy időben teljes pontossággal csak egy ingerrel, illetve információval képes foglalkozni. (Különnemű cselekvések egyidejű végzése nem lehetetlen, de a részcselekvésekben mindig teljesítménycsökkenéssel jár.) Az információk feldolgozásában az egyén szabad erőfeszítései jelentős szerepet játszanak. Az optimális teljesítőképesség keresésénél találkozunk az elfáradással, amely a hosszú időn át végzett munka során következik be. Jele a teljesítmény csökkenése és az elkedvet- lenedés. (Az objektív elfáradás nem feltétlenül azonos a fáradtságérzettel.) A fáradtsággal a szervezet védekezik a teljes kimerülés ellen. A fáradtság — jelentkezzék a központi idegrendszerben vagy az izmokban — egységes jelenség és mindenképpen az egyén ingerültségével jár. E fő tünet után következik a további szakaszokban a depresszió, a rend- szertelen tevékenység, a hibahalmozás. A kellő időben beiktatott és megfelelő minőségű pihenésekkel, s a munkanap változatossá tételével lehet védekezni ellene. A figyelem, a reakcióképesség- és idő, az elfáradás vizsgálatára a pszichológiai szak- irodalom sok használható módszert mutat. Nem érdektelen a velük való alkalmi kísérletezés, mert a kapott eredmények elősegítik a munkatársak helyes értékelését és ezáltal megkönnyítik munkaszervezési feladataink megoldását. Egyes munkafázisok időszükségletei A munkaszervezésnek fontos problémája az egyes munkafázisok időszükségleteinek megállapítása. A könyvtári munkákra elfogadott időnormák egyenlőre nincsenek, bár éppen itt számtalan konkrét, mérhető részmunka van. E területen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban történtek kezdeményezések.* Magunk is készítünk időfelvételeket. Ugyanazt a részmunkát egy időegység alatt minden könyvtáros elvégzi, s a kapott mennyiségi eredmények középértéke alapján megállapítjuk a rendszeresíthető időigényt. A kapott irányértékeket egy-egy munkafeladat időigényének megtervezésére és szúrópróbás ellenőrzésekre használjuk. Az eredményeket a munkanaplóban rögzítjük. A szervezői munkában való értékeiken kívül serkentő hatásúak az irányértékek a kollektívára is,vetélkedéseket, önellenőrzéseket hoznak magukkal. Mivel nem állandó cenzorai a napi munkának, nem érződnek terhesnek. Másik nagy előnyük, hogy elősegítik a helyes munkamódszerek előtérbe kerülését, majd átvételét és általános alkalmazását. Munkaeiklusok megszervezésének módszere A munkaszervezést a munkakörök területi elosztása,a munkavégzés időbeli tagolása és a munkakörülmények javítása mellett tovább folytathatjuk kisebb egységek, egyes munkaciklusok elemzésével és ennek eredményeként jobbításával. Ilyenkor már az egyes részmunkák munkamódszereit szervezzük. Kiterjedhet ez a vizsgálódás a könyvtári munka bármely területére, a könyvfeldolgozásra, a katalógusrendezésre, a raktárrendezésre, stb., de csak akkor érdemes foglalkozni ezekkel, ha tevékenységeinkben fontos részt képviselnek. Ilyenkor a jobbítás parányi részeredményei is jelentős idő- vagy fáradságmegtakarítást hoznak, — nagyobb távon összegezve. A mozdulattanulmányozás határai egybeesnek magának a mozgásnak a határaival, így technikája széles körben felhasználható, az üzemi munkapadi mozgáson és anyagáramláson kívül számtalan más munkavégzésre vagy ügyvitelre. A problémák sokrétűsége a különféle mozdulattanulmányi eljárások alkalmazásának változatosságát kívánja meg, de az alapvető szemlélet, — az, hogy a munkafolyamatok, * Mikó Zoltán: A Fővárosi Szabj Ervin Könyvtár közművelődési könyvtárhálózatának tervezési és munkaszervezési kérdései. FSzEK Híradó, 1964. szeptember. 248
