A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965

Dr. Bene Lászlóné: A könyvtári manuális munka és tudományos megszervezése

a mozgás-utak és a mozgás-idők javíthatók — s maga az elemzés azonos marad. A leg­fontosabb elv a munkaszervezésnél, hogy egyetlen optimális munkamódszer létezik, ami éppen nem a hagyományos és nem alakítható ki empíriával, hanem csak tudományos kísér­letezéssel. Ilyen meggondolásból vettük elemzés tárgyául a könyvvisszavételt és a könyv­kiadást, mint a könyvtári tevékenységünkben mennyiségileg legtetemesebb mechanikus részmunkát. A munkamódszer szervezés előzetes szempontjai a következők: a) milyen gyakran ismét­lődik a kérdéses tevékenység, h) milyen sokáig kell folytatni, c) mennyi az élőmunka tar­talma, d) milyen forint értékű a benne levő élőmunka tartalom. Megállapítható, hogy az említett két tevékenység a leggyakrabban ismétlődik minden egyéb könyvtári munka között. A felnőtt részlegben 1965-ben 38 000 volt a kölcsönzések száma és 125 000 a kölcsönzött köteteké. Az egy személy kölcsönzésével kapcsolatos vissza­vételi, illetve kiadási munkákat munkaciklusnak tekintjük. A kiadás munkaciklusa évente 38 000-szer ismétlődik könyvtárunkban, s ugyanennyiszer a visszavétel is. Az iparban folyó vizsgálatoknál „magas” gyakoriságú kategóriába tartozik az évi 2000-en felüli munkaciklus, évi 1000 munkaórán felül. Egy kölcsönzési napon belül is gyakori a két mun­kafajta ismétlődése. 1965-ben 152 kölcsönzés és 502 kölcsönzött kötet esett egy kölcsönzési napra a könyvtár felnőtt részlegében. Visszavételi-kiadási folyamatban ez megkettőző­dik, vagyis 304 munkaciklus és 1004 kötet forgalma naponta. Sokat igényel munkaóra ráfordításban is a vizsgált két munkaciklus. Időbeli részesü­lését más munkákhoz viszonyítva kifejezi az előző fejezetben bemutatott munkarend. A munkarend azonban „felállást”, „készenléti állapotot” jelent a kölcsönző, illetve olvasó- szolgálat minél jobb ellátására. A rend kötött, de ha az igénybevétel az olvasók részéről nem maximális, akkor a fenti beosztáson belül módosulások vannak: a könyvtáros igye­kezik kihasználni felszabaduló idejét a beosztási helyén végezhető, reszortjába vágó adminisztrációs vagy egyéb munkákra (például napló-összeadás, statisztika készítés, kata­lóguscédulák lerakása, stb.). A munkarend szerinti részmunkáktól tehát eltér a valóságos, amelynek megállapítására időszakos felméréseket végeztünk. E felmérések egyéni munka- felvételi lapokon sor- és időrendben adják a valóságos végzett munkát, aminek történeti ismeretében a feladatokat jobban programozhattuk. Példa az egyéni munkafelvételi lapra: A kölcsönzési idő egyéni munkafelvételi lapja Név: В beosztáson kívüli egyéb elfoglaltság kelt óra beosztás munkavégzés veszteségidő tárgy idő tárgy idő 1965. X. 25 3-5 visszavesz referensz-naplóba feljegyez egy köl­csönzési adatot kiállításhoz gyűjt anyagot 10' hétfő pihen 5' 25' A munkarend szerinti beosztáshoz képest a munkafelvételi lapok tanúsága szerint az eltérés 35%, ebből beosztáson kívüli hasznos elfoglaltságokra 25% jut, veszteségidőre 10%. Veszteségidő azonban más munkáknál is van, így csak a 25%-kal számolhatunk. Visszavételre-kiadásra 1965-ben 2490 munkaórát fordítottunk a kölcsönzési szolgálat szerint, ebből leszámíthatjuk a valóságos kihasználtságtól való 25%-os eltérést, maradt 249

Next

/
Thumbnails
Contents