A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dr. Bene Lászlóné: A könyvtári manuális munka és tudományos megszervezése
botlott benne és elesett. Az egyik olvasó rááll sáros lábbal, mert a felső sorban keres, majd a következő, aki ráül, mérgelődik, hogy ruhája piszkos lett. (Itt említem meg: a textillel kárpitozott zsámoly — legyen bármilyen csinos — nem könyvtárba való. A textillel bevont magasszék sem jó, a gyakori helyváltoztatásnál tapad rá a ruha, ,,fészkelődő“ mozgással kell rajta elhelyezkedni, ami kellemetlen és időt rabló.) A könyv mozgatása Nagyforgalmú szabadpolcos könyvtárban célul kell tűzni a nagy mennyiségben áramló könyvek mozgatásának lehető legésszerűbb megszervezését. A könyvtári munkanap két elkülönülő szakaszában, a belső munkák idején és a kölcsönzés alatt ez más-más feladatokkal jár. Könyvtárunk felnőtt-részlegében mind a két szakaszban kötött rendje van a könyvmozgatásnak. Négy könyvtáros között oszlik meg a raktár, egyenként felelősek a szép- irodalmi és az ismeretterjesztő szabadpolcos tér egy-egy meghatározott részének rendben- tartásáért. Az állományrészek ilyen elosztását időnként megcseréljük, hogy ne legyen a könyvtáros sokáig egy könyvanyaghoz kötve. A raktárrészek feltöltése és rendezése minden nap legalább egy órát vesz igénybe könyvtárosonként a kölcsönzés megkezdése előtt. A raktár jelzetek szerinti és az alfabetikus rend biztosítása mindennapi követelmény. Naponta átlag 500 kötet visszavett könyv helyreosztása történik meg, ehhez járul a szabad válogatással együtt járó könyvmozgatás, amely az előző számot mintegy megkettőzi, — amikor a könyv megnézését nem követi annak kölcsön vétele. A könyvek mozgatásának csak egy része történhetik előkészületi időben. Forgalmunk és raktárhelyzetünk miatt kölcsönzés közben is kell könyveket visszaosztani, azaz az állványokat ,,tölteni”, hogy a választék megfelelő legyen. A választék bővítésén kívül gyakorlati indítéka is van a kölcsönzés közbeni visszaosztásnak : a rendezőállványon nem fér el a nap során visszavett mennyiség. 350 kötetnek van helye rajta és 700 kötet a napi visszavétel-maximum a jelenlegi forgalomban. (Egyes könyvtárosok a rendezőállvány nélküli, csak kocsi közbeiktatásával történő visszaosztás hívei. A mi esetünkben ez kivihetetlen ! Ilyen mennyiségben kocsisorokkal sem továbbíthatnánk a visszahozott könyveket.) A pult belső tere nem használható átmenő raktározásra. Polcai egyrészt alacsonyan és mélyen vannak, másrészt itt nem szortírozhatok a könyvek. A kölcsönzés közbeni visszaosztás technikája egészen más, mint a kölcsönzés előtti rendezésé. Ha sok könyvet kell rövid idő alatt visszaosztani, akkor a rendezőállványról a szabadpolcos raktári rend szerinti betű-, illetve raktárjelzet-csoportokat helyezzük a polcsorok szélén hagyott üres helyekre, például Me-től Mo-ig, Mo-tól N-ig, 610, 629, 750. Rendezésre és az olvasó válogatásának megkönnyítésére levegős polcsorokat kell kialakítani, de legalább 6 — 8 könyv elhelyezésére szolgáló szabad helyet kell hagyni. Addig, amíg a könyvek egyenkénti besorolása meg nem történik, megkülönböztetően helyezzük el őket. A polc szélén, mélyen a polctérbe toljuk a visszaosztandó könyveket, míg azok, amelyek a helyükön már rendben vannak, gerinccel a polc élénél állnak. Ez arra jó, hogy a könyvtárost és az olvasót figyelmezteti a besorolásra váró könyv helyének ideiglenes voltára. A könyvek így a szétosztásnál nagyjából helyükre kerülnek, csak a betűrendbe sorolás marad későbbre. Az erős forgalmú délutáni kölcsönzési órákban egy ember munkaideje teljes egészében szükséges a szabadpolcos raktártér feltöltéséhez és rendezéséhez. (Ennek a dolgozónak nem marad ideje tájékoztatásra, tanácsadásra !) Az olvasók által visszahozott könyvek visszaosztása kölcsönzési időben nehéz, fárasztó és figyelem-igényes munka. A Szovjetunió Munkatudományi Intézete a különböző munkák teljesítése kapcsán a fáradtság megállapítására a következő tényezőket veszi figyelembe: — fizikai megerőltetés — figyelem megerőltetése 16 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve — XII. 1964/65. 241
