A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dr. Bene Lászlóné: A könyvtári manuális munka és tudományos megszervezése
— munka üteme — testhelyzet a munkában — munka egyhangúsága — hőmérséklet a munkahelyen — a levegő por- és gáztartalma — zaj — világítás E szempontok szerint elemezve a kérdéses munkát, azaz a „rendezést“, igazolódik a fenti megállapítás: fizikailag megerőltető, mert 5 órás kölcsönzési idő alatt 3000 könyvet mozdítanak átlagosan a rendező könyvtárosok. (Ez a szám többszöri leszámolás eredménye. A „mozdít“ fogalomba minden egyes könyvkézbevétel beleértendő, így a pultról a rendezőállványra onnan a kocsira, kocsiról a szabadtéri polcsor végére, onnan a megfelelő betűhelyre, valamint a polcokon a „böngészés“ során elmozdított könyvek rendezése.) A figyelem megerőltetése is jelentős, mert a könyv besorolási jelzetén kívül az olvasókkal is számolniuk kell, akik jelenlétükkel zavarják munkájukat, de akiket ők nem zavarhatnak a könyvválasztásban. A munka üteme szabad, de a visszavett könyvek torlódása, a szétzilált polcsorok látványa fokozott munkatempóra serkent. A testhelyzet fárasztó, mert állandó járkál ást igényel a könyvtár terében, és az állványok, amelyekre rakodik a könyvtáros — mint láttuk — nem alkalmazkodnak az emberi testhez, illetve a karok függőleges nyúlástartományához, polcsoraik részint túl magasak, részint túl alacsonyak. Az egyéb tényezők közül a levegő szennyezettsége, a zaj és a hőmérsékleti viszonyok nyilvánvalóan rosszabbak az átlagosnál minthogy sok ember van jelen. A világítás egyenletes. Egyhangúnak nem nevezhető e munka, mert némileg váltakozó szituációban folyik és emberekkel való kapcsolatot hoz magával. Az iparban az anyagmozgatás szervezésének első törvénye, hogy küszöböljük ki, ahol csak lehet. Ez vonatkozik a könyvmozgatásra is. Ha. volna módunk a visszaérkező könyvek átmeneti raktározására és ha állományunk nem igényelné a menet közbeni bővítést, feltétlenül elhagynánk a kölcsönzés közbeni visszaosztást és csak a fellazuló polcok rendezését végeznénk el. Mivel azonban rákényszerülünk, keressük a legkisebb energiafelhasználás lehetőségét kivitelezésénél. Ez négy tényező függvénye: — a gépesítés foka — a terhelés nagysága — a munkavégzés sebessége — a mozdulatok gazdaságossága Könyvmozgatásunk gépesítésének jelentős eredménye a könyvszállító kocsi. A kis, kétpolcos (békéscsabai) fémkocsikat használjuk. Könnyűek, jól gördülnek, ügyesen mozgathatók és csinosak. A konstrukció hibája, hogy gyakorlatilag csak a felső sora használható, az alsó már alacsonyan van ahhoz (a földtől 30 cm), hogy közvetlenül a polcra lehessen rendezni róla a könyveket. Magasabban és lépcsőzetesen elhelyezett két polcsorral sokkal célszerűbb lenne. Nem minden könyvtáros használja szívesen, pedig nélküle sokkal fárasztóbb a könyvmozgatás. A kocsi rakodóterére férő 35 — 40 kötet könyvet kézzel mintegy 3 — 4 fordulóval viheti helyre a könyvtáros, mivel egyszerre mintegy 10 könyvet tud csomóba összefogni. Az energiafelhasználást így növeli a többletút (körülbelül 25 m) és a súlyszállítás (körülbelül 15 kg). Igaz, hogy kiküszöbölődik két rakodási fázis: a „rendezőpolcról kocsira” és a „kocsiról polcra” mozzanat. A terhelés nagyságát és a munkavégzés sebességét a kölcsönzési forgalom diktálja. A mozdulatok gazdaságossága azonban már helyileg elemezhető és ésszerűsíthető. A kialakult legjobb módszert és munkamozdulatot mindenkivel be kell gyakoroltatni, aki e munkavégzésben résztvesz. 242
