A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Bikácsi Lászlóné - Hargitai Nándomé: Kézikönyvtár és olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakban
nagy szükség van könyvtárra, különösen a helybenolvasás lehetőségére, hiszen némelyik szülő nem érti meg a gyermek vágyait, művelődésre való hajlamát. A külső hatások sokszor segítenek bennünket abban, hogy ezeket a gyerekeket is kulturált olvasókká neveljük. Egyik a könyvüzletek kirakatában csodál meg valamilyen könyvet és ezért jön a könyvtárba, a másik valamely folyóiratban olvasott olyan könyvről, amit nem tud megszerezni. Pl. egy VII-es fiú bélyegértékei megállapítására kérte a bélyegkatalógust és ezt írta a naplóba: Ki ajánlotta? ,,A Filatéliai Szemle”. Egy VI-os kislány az Irodalmi Színpadon hallott Babits vers után kérte költeményeit, hogy ,,jobban megismerje” a költőt. Sorolhatnánk a sokféle hatást, mely segíti a kézikönyvtár használatát, és számunkra felbecsülhetetlen az az érték, melyet a kézikönyvek tanulmányozása jelent a gyermekeknek. Erre vonatkozó felméréseink nincsenek, de a könyvtárosok gyakran tanúi annak az örömnek, amikor egy-egy gyerek elmondja, földrajzból ötöst kapott a könyvtárban tanulmányozott térkép megismerése után, vagy arra a dolgozatra adtak jó jegyet, melyet a kézikönyvtár igénybevételével írt meg. Több ilyen példát sorolhatnánk fel, melyek közvetlen bizonyítékai a kézikönyvtár fontosságának. Igaz, az egyéni képességek kibontásához nyújtott segítség nem bizonyítható olyan világosan, mint az iskolai tanulásban elért eredményeké. Mégis valljuk, hogy a könyvtárban töltött órák, a kézikönyvtár használata akkor is felbecsülhetetlen értékű, ha nem meghatározott iskolai feladat kedvéért történik, hanem valamely egyéni kedvtelés kielégítését szolgálja. Önálló és rendszeres ismeretszerzésre yaló nevelés Tanulmányunkban egyhelyütt már vallottuk: az olvasó önállósága a kulturált olvasás egyik fokmérője. A jó könyvtárost az jellemzi, hogy segíti olvasóit az önálló olvasóvá válás útján. Megtanítja őket eligazodni a kézikönyvtári könyvek között. A jó könyvtárat pedig az jellemzi, hogy a könyvtáros munkája következtében az olvasók már önállóan is tudnak tájékozódni, önállóan is meg tudják keresni problémáikra a választ a könyvekből. Példáink és az itt fel nem sorolt kézikönyvtári napló jegyzetek azt bizonyítják, hogy a gyerekek igen hamar és eredményesen tájékozódnak a kézikönyvtárban. Böngészés közben is sok mindent megtanulnak, máskor meg a könyvtáros igazítja el őket a sok értékes könyv használatában. A válaszok nagyobb része — melyet erre a kérdésre adnak: ki ajánlotta a könyvet ? — azt bizonyítja, hogy a gyerekek megtanulták a kézikönyvek használatát. A legtöbb válasz így hangzik: én magam, megláttam, felfedeztem, rábukkantam, a könyvtáros néni, tanárom, barátom ajánlotta. Ezen a téren tehát eredményes munka folyt. Még igen kezdeti fokon áll, és kevesebb eredményről számolhatunk be a rendszeres kézikönyvtári használatról. Az olvasótermi naplók egyik rovata a gyermekek olvasójegyének számát rögzíti. (Tanulmányunkban feltüntetett példáknál ezt nem alkalmaztuk). Ez azért szükséges, hogy lássuk, mennyire térnek vissza az olvasók a kézikönyvtár használatára, milyen időközönként és milyen típusú kézikönyveket forgatnak. Ennek vizsgálata mindig csak egy azonos könyvtáron belül tanulságos. Már a kézikönyveket igénybevevők alacsony százaléka is mutatja, hogy még igen csekély azoknak a száma, akik rendszeresen használják a kézikönyvtárat. Pedig a rendszeresség a kézikönyvtár használatában nagyon lényeges. Csak az állandó és visszatérő igény biztosíthatja azt, hogy az olvasók később, felnőtt korukban is szinte napi munkájukhoz tartozónak érzik majd a kézikönyvek használatát. Egy-egy olvasótermi naplóban nagyon kevés visszatérő olvasószámot találtunk. Mindössze 5 — 6% azoknak a helybenolvasóknak a száma, akik gyakran visszatértek egy- egy mű tanulmányozásához, akik pl. tanulmányaikhoz rendszeresen használták a Világatlaszt, vagy a Helyesírási tanácsadó szótár-1. A helybenolvasás rendszerességére való nevelés még háttérbe szorult a kézikönyvtárat megismertető feladatok mellett. Ez érthető 220
