A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
Különösen a külföldi realisták előretörését jelzi, hogy a külföldi irodalomnak több mint felét ezek teszik ki. Üj, mert eddigi statisztikánkból nem derül ki, hogy a kölcsönzött művek majd egynegyede szocialista és a külföldi irodalom 26,5%-a e csoporthoz tartozik. Ezek az adatok lényegesen eltérnek eddigi igénykutatásaink eredményeitől. Az 1959-es, közel 3000 olvasóra kiterjedő igénykutatás, s az ennek felhasználásával készített tanulmány a munkásolvasók ízléséről egyértelműen a romantika kedvelését, előtérbehelyezését mutatta.5 Ha e felmérésünk, amely a tényleges könyvkölcsönzést tárta fel, a realista művek iránt nagyobb érdeklődést mutat — nem szabad kizárólag ízlésváltozást feltételeznünk, sokkal inkább gondolhatunk arra, hogy ezúton teremtődnek meg az ízlés változás feltételei. A már említett hatásvizsgálati lapok e következtetésünket alátámasztják. Figyelembe- véve, hogy a hatásvizsgálati válaszok csak a művek egynegyedét érintik (magyar művek 24,9%-át, külföldiek 25,4%-át) s hogy ezen belül kb. egyharmadára nem kaptunk választ a már ismert okokból, továbbá, hogy a művek 5 — 7%-át nem olvasták el, lényegében a válaszok 60%-a értékelhető. E 60%-ot egésznek véve, a következő sorrend állítható fel: Hogyan tetszett? Magyar művek Külföldi művek férfi nő együtt férfi nő együtt Nagyon ............................................................ 40,4 47,4 44,5 41,6 49,8 46,3 Jól .................................................................. 42,6 33,3 37,5 35,6 32,4 33,8 Közepesen ..................................................... 7,8 8,7 8,0 11,8 7,9 9,7 Nem ................................................................ 9,2 10,6 10,0 11,0 9,9 10,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Anélkül, hogy túlértékelnénk a kérdőívek aláhúzásos módszerrel történő megválaszolását, á válaszok megközelítő egyöntetűsége és a kisebb-nagyobb eltérések mutatják, hogy a kölcsönzött és olvasott műveknek mintegy 80%-a megnyeri az olvasók tetszését és 10%-át utasítják el olvasás után. A magyar és külföldi szerzők esetében lényeges eltérést nem látunk. A magyar szerzők műveit a férfiak 83,0%-ban, a külföldiekét csak 77,2%-ban tartják jónak ill. tetszett s nagyon óvatosan gondolhatunk arra, hogy a magyar szerzők művei jobban megnyerték tetszésüket. A nők válaszai alapján ilyen különbséget nem tapasztalunk. Ha a kor és stílus szerinti válaszokat vizsgáljuk, az előbbi egyöntetűséget megbontja hogy a magyar romantikus művekre adott válaszok közül 61,2% nagyon tetszett és csak 1% az elutasító. A realista művek közül 50,6% nagyon tetszett és 6,2%-a nem tetszett A szocialista eszmeiségű művek közül csak 35,0% tetszett nagyon és 11,7%-ot utasítanak el. A „nagyon tetszett” válasz az egyéb mai műveknél 40,4% és „nem tetszett” e művek 12,9%-a. A külföldi romantikus művek közül — amelyekről nyilatkoztak olvasóink — 55,0% nagyon tetszett, 8,8% nem tetszett. A polgári realista művek közül 47,5% tetszett nagyon, 10,4% nem tetszett. A külföldi avantgárd formabontó művek közül 46,6% nagyon tetszett és 12,8% nem tetszett. A külföldi szocialista művek közül nagyon tetszett 39,7%, nem tetszett 9,8%. Jobban tetszenek tehát az olvasóknak a magyar romantikus és realista művek mint a külföldiek. A külföldi szerzők művei közül viszont a mai szocialista, vagy polgári formabontó művek jobban tetszenek, mint a hasonló csoportba tartozó mai magyar művek. A legkevesebb „nagyon tetszett” válasz a mai magyar szocialista eszmeiségű művekre jutott és legtöbb elutasítás az „egyéb mai” magyar művekre. Az igények — úgy látjuk eddigi kutatásaink és a mérés alapján, — még nagy mértékben a romantikus irodalom 10* 147
