A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
kedvelését mutatják. S ha ez a tényleges olvasásban nem mutatkozik meg — ennek nem utolsó sorban állományösszetétellel összefüggő eredői vannak — hiszen csak 10%-ot képviselnek, megmutatkozik a válaszokban. Ahhoz, hogy a realista és különösen a szocialista művek kedvelése kerüljön előtérbe, s ez ne csak a könyvek kölcsönzésében, hanem a tetszésben is megnyilvánuljon, még sok ízlésalakító, -formáló munkára van szükség. A kérdőíves válaszok e következtetését még indokoltabbá teszik az interjúk alkalmával szerzett tapasztalataink. Ezek bizonyítják, hogy az iró szándékát, társadalmi, politikai, esztétikai, etikai, pedagógiai mondanivalóját az olvasó igen gyakran nem érti, félreérti. Gondjainkat szaporítja, hogy a könyvtár állományában nem érvényesül következetesen, az az elv, amely szerint a művek eszmeisége és művészi értéke harmonikus egységet kell, hogy alkosson. E kérdés kibontására a már jelzett tanulmányokban mód lesz. Most utalunk arra, hogy a kódrendszerben a műveket érték szempontjából négy csoportra osztva a 9374 magyar mű közül majd egynegyed lektűr azaz ,,könnyű olvasmány”-ként értékelhető, s a szocialista eszmeiség mellett 13% nem haladja meg ezt a szintet. 3. A különböző irodalmi műfajok olvasottsága Csak ez a felmérés adott módot arra, hogy tájékozódjunk, milyen mértékű az egyes irodalmi műfajok olvasása. A regény hagyományos vezető szerepe egyértelműnek tekinthető, hiszen a kölcsönzött művek 72,2%-a ide sorolható. A novelláskötetek kedveltségét mutatja 16, 6%-os szereplésük. A harmadik csoport még mindig a prózához tartozik; 4,5%-ban kölcsönöztek kisregényeket. Azok az elképzelések, amelyek az utóbbi években a kisregények vezető szerepéről megfogalmazódtak, a könyvtári gyakorlatban még nem igazolódtak. A kölcsönzött művek 2,5%-a vers. Ez az arány alatta marad az eddigi reprezentatív méréseinknek. Míg azok azt bizonyítják, hogy kellő figyelemmel, a könyvtáros ajánló munkája a lírai alkotások iránti érdeklődést felkeltheti, e mérés a nem különleges helyzetet, az általános képet mutatja. Műfaj Abszolút szám % Regény................................................................................ 13 536 72,7 Kisregény ......................................................................... 832 4,5 Elbeszélés ......................................................................... 3 078 16,6 Dráma ................................................................................ 318 1,6 Vers .................................................................................... 469 2,5 Egyéb prózai művek ................................................... 120 0,7 Különböző műfajok ....................................................... 2 55 1,4 Összesen 18 60S 100,0 Korántsem teljességre törekedve foglaltuk össze az eddigiekben a felmérés néhány tapasztalatát. Az 1934-es Évkönyvben felsorolják a kölcsönzésre kerülő valamennyi szerzőt és művet akkor is, ha csak egyszer került a felmérés ideje alatt az olvasóhoz. Ezek egy része ma már teljesen elfeledett, ismeretlen. A mi csoportosításunkat, amelynek alkalmazása a jelenlegi állományunkban levő művek esetében is igen nehéz, gyakran problematikus volt, — a 30 évvel ezelőtti állományra nem alkalmazhattuk. A nagyobb áttekinthetőség kedvéért mi csak azokat a szerzőket soroljuk fel, akiknek művei legalább harmincszor előfordultak a felmérés ideje alatt, s azokat a műveket, ame148
