A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
Isk. végzettség összesen % Férfi % Nő % 8 általános iskolát nem végzett .... 946 11,5 343 9,2 603 13,4 8 általános iskolát végzett ................ 20 91 25,4 927 24,8 1164 25,9 Érettségizett .......................................... 1 705 20,7 753 20,1 952 21,1 Egyetemet végzett ............................... 65 6 8,0 445 11,9 211 4,7 Középiskolás, főiskolás tanuló ......... 1 543 18,7 727 16,7 816 18,1 Nem válaszolt ........................................ 1 300 15,7 544 17,3 756 16,8 Együtt 8241 100,0 3739 100,0 4502 100,0 Kiderült, hogy az olvasók 11,5%-ának nincs 8 általános, vagy ezzel egyenértékű iskolai végzettsége. Ugyanakkor több mint20%-a érettségizett és 8%-aegyetemet végzett. Főiskolás, középiskolás az olvasók 18,7%-a. Az olvasók iskolai végzettsége tehát igen különböző és igen differenciált foglalkozásra kötelezi a könyvtárosokat. A 8 általános iskola, illetve a középiskolai végzettség megszerzésére való buzdítás éppen úgy feladatuk, mint ahogyan minden rétegnek biztosítani kell a könyvtári nevelés, művelődés legkedvezőbb feltételeit. A buzdítás az iskolai rendszerű továbbtanulásra különösen indokolt a 40 éven aluli olvasóknál. A csak általános iskolát végzettek közül 46% nem töltötte be a 40 évet. A 110 000 ovasóból hozzávetőlegesen 12 000-nek kellene segítenünk az általános iskolai ismeretek megszerzésében. A reprezentatív mérés egyértelműen mutatja, hogy zömükben már csak koruk miatt is iskolánk!vüli keretet kell találnunk ehhez. Hogyan válhat a könyvtár olvasóink számára e keretté, évek óta foglalkoztat bennünket. A kérdés a számok tükrében még élesebben merül fel. Az olvasók kora befolyásolhatja és befolyásolja is a velük való foglalkozást. Statisztikánk szokásos 3 korcsoportja helyett a mérés alkalmával 5 csoportot alakítottunk ki. Kor összesen % Férfi % Nő % 15 18-ig ................................................. 1582 19,3 792 21,2 790 17,7 19 26 „ ................................................. 1193 14,4 604 16,2 589 13,0 27-39 „ ................................................. 1030 12,5 458 12,4 572 12,2 40 59 „ ................................................. 1898 22,8 720 19,5 1172 26,0 60-tól .......................................................... 2538 31,0 1159 30,7 1379 31,1 Együtt 8241 100,0 3739 100,0 4502 100,0 Ezek az adatok alkalmasak arra, hogy a népszámlálás adataival összevetve világosabb képet kapjunk, hogyan változik korcsoportonként a lakosság könyvtári tagsága. A nép- számlálás adataival összevetve: 15—18 évig a lakosság 20,7%-a könyvtári tag 19-39 „ „ „ 3,6%-a 40-59 „ „ ,, 5,1%-a 60 év felett a ,, 12,0%-a ,, Tudjuk, hogy a társadalmi életben leginkább szerepet játszó korosztályok az olvasásnak és a könyvtári tagságnak is sokféle lehetőségével találkoznak. Elfogadható, hogy a tanuló 15—18 évesek közűi a legnagyobb mértékű a könyvtári tagság, s hogy ilyen intenzitással a későbbiek folyamán már nem találkozunk. Még a 60 éven felüliek közül is, akik pedig a könyvtárlátogatók 31%-át jelentik, csak 12% könyvtári tag. Mégis különösen 142
