A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Remete László: Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban
mégis mellőztük az olyan könyvek vizsgálatát, amelyeknél akár a legcsekélyebb kétségünk támadhat, hogy azok tényleg Szabó Ervin gyűjteményéből valók, vagy amelyeket csak tartalmuk, kötésük, elhelyezésük alapján azonosíthattunk, de a származás egyéb bizonyítékait nem tudjuk felmutatni és csak igen nyomós, a maga helyén mindjárt megindokolt okból tettünk kivételt a magunk által felállított szabály alól, főként különleges ritkaságoknál. Ügy hisszük az eredeti gyűjteménynek kereken 25%-át kitevő mintegy 1200 kötet jellemzésével már elegendőkép érzékeltetni tudjuk, milyen volt az egyik első és nagyjából máig együtt maradt hazai szocialista könyvgyűjtemény és hogy milyen gazdagodást hozott a főváros és az ország szociológiai alapkönyvtára számára a maga idején. A feltárt anyagot a gyarapítás kronológiája szerint első, a diákköri szerzemények ismertetése után tematikus csoportosításban mutatjuk be a következő lapokon. Diákköri szerzemények A Fővárosi Könyvtár raktárában folytatott kutatás során eddig negyedszáz olyan kiadvány került felszínre, amelyekről különösebb fejtörés nélkül megállapítható, hogy Szabó Ervin magánkönyvtára magjához tartoztak, egyetemi éveiben jutott hozzájuk. A „Szabó jgg” vagy „Szabó jogh” tinta-, illetve ceruzabeírások vezetnek itt nyomra. 1895—1899 között folytatta Budapesten és Bécsben egyetemi tanulmányait Szabó Ervin, a szóbanforgó könyvek között a legkésőbbi kiadásúak is 1899-ben jelentek meg. Szabó Ervin joghallgató volt, a megismert darabok nagyobb részében egyéb adatok (exlibrisz, ceruzabejegyzés stb.) is bizonyítják, hogy hagyatékából való anyagról van szó. Mindez együtt bőven elegendő a „Szabó jgg”, illetve „jogh” megfejtéséhez. A megismert első szerzeményekből már csekély számuk miatt sem vonhatunk a fiatal Szabó Ervin érdeklődésére vonatkozóan messzemenő következtetéseket, abban sem lehetünk bizonyosak, hogy az életrajz-írók szerint diákkorában különösen nehéz anyagi körülmények között élő Szabó Ervin már ekkor kezdte el tudatos bibliofil tevékenységét, annyit azonban a rövid címsorból is láthatunk, hogy a munkásmozgalmi kiadványok már itt is túlsúlyban voltak, vagy legalábbis főként ezeket őrizte meg a későbbi időkre belőlük (kívülük csak néhány jogi vagy egyéb tartalmú munkában szerepel a „jgg” jel). íme 20 bennünket érdeklő cím a negyedszázból: a marxizmus klasszikusai közül Marx Lohnarbeit und Kapital-ja (Berlin, 1891., 42303)9 és Engels Die Lage der arbeitenden Klasse in England című munkája (Stuttgart, Dietz, 1892-es kiadás, 11297) új oldalról igazolják, hogy Szabó Ervin egyetemi éveiben már intenzíven foglalkozhatott a marxizmussal. Ezt az állítást erősíti, hogy akkor került birtokába Kari Kautsky egyik tanulmánya (Consumvereine und Sozialreform oder Revolution?) és Franz Mehring : Der Fall Lindau című vitairata, (Leipzig, 1899., 40329 és Berlin, 1890., P 3089), a német szociáldemokraták berlini vállalkozása, a Fortschritt által kiadott Eugen Richter: Sozialdemokratische Zukunftsbilder (1892., 40778) című füzet, Kampfmeyer: Mehr Macht ! című 1898-as röpirata (Verlag Sozialistische Monatshefte, 42746), a hazai munkásmozgalmi irodalomból Ormos Ede: A szocializmusról, különös tekintettel a hódmezővásárhelyi munkás kérdésre (1896., 40596) című füzete és Mezőfi Vilmos: Anarchisták, vagy szocialisták? című 1898-as röpirata, (41912). Ha a csekély tényanyagból érvényes tanulságokat akarnánk levonni, úgy további címekre hivatkozva azt is bizonygathatnánk, hogy Szabó Ervin, az egyetemista, az anarchizmus felé is vonzódott, hiszen joghallgató korában szerezte meg Bakuninnak, az anarchizmus „atyjának”, Marx nagy ellenfelének egyik munkáját, olasz fordításban, Michele Bakounin: Dió e lo stato (Milano, Biblioteca Popolare 1893., 41800). 9 A Szabó Ervin hagyaték darabjainak jelenlegi raktári helyszámait a továbbiakban többnyire kommentár mellőzésével zárójelben hozzuk az illető könyv kiadási éve mellett, vagy anélkül. 107
