A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Remete László: Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban
SZABÓ ERVIN SZOCIALISTA KÖNYVGYŰJTEMÉNYE A FŐVÁROSI KÖNYVTÁRBAN* 1918 szeptember 30-án hunyt el Szabó Ervin, a századelő magyar forradalmi munkás- mozgalmának kiemelkedő személyisége, Budapest nyilvános városi könyvtárának megalapítója és első igazgatója. Haláláról szinte pártkülönbség nélkül az egész magyar sajtó részvéttel emlékezett meg. A tudós történészt, a szociológust, a szocialista ideológia tanító- mesterét és a kiváló könyvtári szakembert, könyvtárépítőt méltató nekrológok közül több is hírt adott arról, hogy a 41 éves korában távozott Szabó Ervin néhány soros végrendeletet hagyott hátra, amelyben egy életen át gyűjtött magánkönyvtára sorsáról is intézkedett. Ez a könyvtár mind egykori tulajdonosának személye, bibliofil törekvései, mind pedig a gyűjtemény további sorsa miatt különleges figyelmet érdemel. Szabó Ervin könyvhagyatéka a Fővárosi Könyvtárba kerül Az első hírlapi közlések szerint Szabó Ervin mintegy 1500 kötetes könyvtárat hagyott maga után és annak első számú örökösévé a vezetése alatt állott Fővárosi Könyvtárat jelölte ki, emellett jelképes ajándékként 1 — 1 kötet kiválasztását biztosította testvérének, barátjának és barátnőjének.1 A fennmaradó részt a testamentum szerint a szociáldemokrata Népszava szerkesztőségi könyvtárának kellett átengedni.2 Az utóbbi gesztusért a Népszava szerkesztősége a lap 1918 október 2-i számában mondott köszönetét. A hagyatékról ezután a Fővárosi Könyvtár mindössze egyetlen számot megért időszaki kiadványa, a Hírek és Közlések, 1919 januárban adott először és utoljára bővebb tudósítást. Megtudjuk belőle, hogy az eredetileg 1500-ra becsült magángyűjtemény valójában sokkal nagyobb: kereken 5000 darabból állt és azt időközben át is szállították Szabó Ervin Ménesi út 19 alatti lakásából a Fővárosi Könyvtár Károlyi (ma Ferenczy István) utca 8 alatti központjába, az anyag feldolgozása pedig ,,már serényen folyik”.3 A Fővárosi Könyvtár 1920-as és 1921-es nyomtatott Értesítőiben követhetjük nyomon a feldolgozás további fázisait: 1920-ban a Szabó Ervin hagyatékból 1400 darabot katalogizáltak,4 1921-ben 1780 darabot,5 az utóbbi hírhez hozzátették, hogy a szabó- ervini hagyaték beolvasztását így befejezték. 1920— 1921-ben tehát összesen 3180 darab került polcra az elhunyt igazgató gyűjteményéből, de nyilvánvaló, hogy a beolvasztás már 1919-ben elkezdődött, s már ekkor is *Jelen Évkönyvünkben a terjedelmes tanulmány első részét közöljük, a második részt a következő Évkönyvben adjuk közre. (Szerk.) 1 Az utalás minden valószínűség szerint Madzsar Józsefre, a Fővárosi Könyvtár aligazgatójára, akkor már a szociálist Szabó Ervinnek is politikai segítséget nyújtó, még radikális polgári szemléletű tudósra, valamint annak feleségére, született Jászi Alicera vonatkozott. 2 Népszava, 1918. okt. 1., Világ, 1918. okt. 1. 3 Hirek és Közlések, 1919 [január], p. 1—2. 4 A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1921, p. 4. 6 A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1922, p. 7. 104
