A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Tóth Endréné - Dr. Rapcsányi László: Egy 1664-es kalendáriumunkban található egyidejű bejegyzések Zrinyi Miklós hadjáratáról
„Onnét 4. Februarii vissza Pécs felé tértünk, Siklós felé mentünk (naptár: febr. 4. Szyklos) . . .Ott semmit se késtünk, hanem mentést mentek a hadak Pécs felé. . . Odaérkezvén (5) értettük meg, hogy a németek Pécs várát meg nem vették. . . míg mi a hidaknál fáradtunk, azok csak csintalankodtak a városban. . . Mivelhogy pedig Bán uram hada már fáradt állapotban volt s a nagy erős téli időben sokan elbágyadtak volt, a vár megvételét elhagyták és másnap mindjárt a hadak haza felé indultak. . . Visszajövet Bán uram Szegesd alá ment (12) s azt mindjárt aznap megadták a törökök.” Berkeszi :34 Szemrehányóan írja, hogy a Pécs városnak ostromához hátrahagyott németek „könnyű munkával megvehetnék volna” a várost, „ha egyesek (egyek) lettek volna.” Zrínyi és Hohenlohe között a német csapatok komolytalan harcolgatása miatt már Pécsett erős vita támadt, még Esterházy Pál sem tudta kibékíteni a haragvókat. „Az ördög konkolyt hinte az hadak közé”-írja Berkeszi. „5. Februarii kelve az egész várost meggyújtánk, mely kimondhatatlan égéssel porrá égett és eljövénk alóla. . . 8. ejusdem (naptár 9), hogy Szigeth alá érkezénk. . . Sziget alul az hadak más útra térének Segesd felé. Bán uram 700 lóval Babocsára mene. . . innen az úr is Segesdre ment. . . megadta az megijedett török Segesdet.” Draskovich :33 Vitnyédi :35 Pécsről eljőve „Hohenlohe uram az hadakkal Segesd felé tért, mi az úrral, mintegy négyszáz lóval Babocsára. . . Segesdre érkezvén harmadnap azt is megadták.” Esterházy :36 Az eszéki híd elpusztítása után visszamentek Pécsre és látták, hogy Hohenlohe csapatainak ostroma sikertelen. Február 6-án hagyták el Pécset, melyet Zrínyi parancsára felgyújtottak. „Alig hiszem, hogy Szodoma égésénél nagyobb lett volna a tűz” -írja Mars Hungaricusában. Sziget mellett elvonulva Zrínyi Babocsára ment, a sereg többi része Segesd felé ment ..........lm tegnap visszajöttünkben Segesdet is megadák a Törökök”37í rja Esterházy február 14-én Segesdről feleségének. Denkmal :38 Február 5. „Zrínyi ismét Pécsett...” Február 7. „. . .az egész város felégetése után d. e. 10 órakor elvonulnak”. Február 9. „Sziget mögé érkeztek. . . fel akarták égetni, de úgy határozták, hogy nem időznek, hanem későbbre, alkalmasabb időre halasztják.” Február 10. „Reggel Zrínyi Babocsa felé, Hohenlohe egyenesen Segesdre indul, azzal, hogy 12-én délben Segesdnél találkoznak.” Február 12. „Segesd elesik”. Február 13. „A törökök elhagyják a várat. Zrínyi a fegy verek és a zászlók hátrahagyásával szabad elvonulást biztosít részükre. A főbb embereket túszként visszatartja. Ugyaneznap a csapat egy része elhagyta Segesdet, Berzencze mellett elhaladván Zrínyivár közelében letáborozott”. Zrínyi február 11-én Babocsáról ír levelet a gráci haditanácshoz. Felsorolja a hadjárat eredményeit, mely során „csupán Segesd nem váltotta be reményünket, pedig, ha ezt is elpusztítjuk, Kanizsát körülzárhattuk volna. . . A sereg már Segesd felé van visz- szavonúlóban és én kissé errefelé kitértem. . . holnapután visszatérek a sereghez.”39 Segesd elestét február 19-én Csáktornyán kelt, Lipót királyhoz írt levelében említi: „Visz- szatérőben Segesdet is elfoglaltuk. . . ”40 11 163
