A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A kölcsönző olvasók rétegeződésének és olvasmányainakvizsgálata a központi könyvtárban
■egyharmada könyvtárunkon kívül még kétszeres vagy többszörös könyvtári tagsággal rendelkezik. Nézzük meg, hogy a többi könyvtártípusban mely olvasóink vannak a legtöbben. A kerületi könyvtárban is az olvasók között az egyetemi hallgatók, az értelmiségiek, a nyugdíjasok és a munkások vezetnek. Szakszervezeti könyvtári tagok elsősorban a tisztviselők, munkások és értelmiségiek. Az egyéb tudományos könyvtárak tagjai között kimagaslóan magas számúak az értelmiségiek, azután jönnek az egyetemi hallgatók és a nyugdíjasok. A tudományos könyvtárak közül legtöbb olvasónk, összesen 20%, az Egyetemi Könyvtárnak is tagja, ezután következnek a Széchényi Könyvtár, majd az Országos Műszaki Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár, a Gorkij Könyvtár és ■végül számos egyetemi és főiskolai könyvtár, valamint különböző szakkönyvtárak. A többszörös könyvtári tagok a 300 kérdezett olvasó között így oszlanak meg : Egyetemi Könyvtár és egyéb tud. kvtár tagja .......................... 45 Kerületi könyvtár és egyéb tud. kvtár tagja .............................. 18 K erületi — egyetemi — egyéb tud. kvtár tagja........................ 17 Szakszervezeti és egyéb tud. kvtár tagja .................................... 8 K erületi és Egyetemi Könyvtár tagja............................................. 5 Szakszervezeti és kerületi kvtár tagja ........................................... 4 H árom könyvtárnak tagja................................................................... 8 Négy könyvtárnak tagja....................................................................... 2 A házikönyvtárak, — otthoni könyvtárak — jelentőségének újszerű vizsgálatával eddig nem nagyon foglalkozott a könyvtári szakirodalom. Annak tudatában, hogy a számszerű adatok nem tükrözik a magánkönyvtárak valóságos értékét és használhatóságát, mégis csak ezeket az adatokat tudtuk megkérdezni. A kapott válaszokat összevethettük a kerületi könyvtárakban megkérdezettek válaszaival. Eszerint: A központban A kerületi könyvtárban olvasó % olvasó % 1— 50 kötetes könyvtárral rendelkezik 39 13 499 17 50- 200 ” ‘ ” 79 26 931 32 200- 600 57 19 402 14 600-1000 58 19 124 3 1000 kötetnél nagyobb „ „ 63 21 46 1 Nincs könyvtára 4 2 999 33 Hangsúlyozva, hogy az idősebb értelmiségiek, tisztviselők, alkalmazottak nagy kötet-számú könyvgyűjteményének értéke sokszor vitatható, — a tanulók, egyetemi hallgatók, munkások stb. tervszerűen vásárolt kisebb gyűjteményeivel szemben — a kiugró különbségek mégis utalnak a központi olvasók magasabb iskolázottságára, széle- sebbkörű érdeklődésére. Arra a kérdésre, hogy hányán vásárolnak könyvet, úgy éreztük, hogy (hasonlóan a nyelvismerethez,) olvasóink némileg szépített választ adtak. Valószínűleg ugyanígy a kerületi könyvtárakban is, ezért azonos az összehasonlítási alap. A központban az olvasóknak 89,7, a kerületekben 71%-a állította magáról, hogy vásárol könyvet. 25% központi olvasó óvatosan vallotta azt, hogy ritkán. Érdemes megemlíteni a 31 nem vásárló olvasó összetételét: 14 nyugdíjas, 5 tisztviselő, 5 munkás, 3 alkalmazott, 3 értelmiségi, 1 egyetemi hallgató. Választ igyekeztünk kapni arra a kérdésre, hogy olvasóink milyen módon jutnak el könyvtárunkba, milyen ösztönzésre iratkoznak be. A válaszok nagy többségében, (jóval 114
